Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

IGTATÁS KELLÉKEI. ALAKISÁGAI. 201 b) A nagyobb parancs ereje mellett egy év alatt akármikor, kisebbel 60 nap alatt lehetett az igtatást végrehajtani, különben elenyészett. c) A nagyobb, minthogy ebbe az adomány egészen beíratott, jogbinyitványul szolgálhatott, a kisebb, minthogy ebbe nem Íratott be az adomány, jogot nem bizonyított, de a megtámadó ellen, miután a birtokos mellett van a jogvélemény, a birtokban védelműl szolgált. (I: 34, 330 i.) Igtatási határidő, az adomány négy elsőbb czímeiben, t. i. kihalás, hűtlenség, kir. jog, és újadományban a fölkéréstől, — az ötödikben, t.i. jóváhagyásban, ha életbeni átadásra volt kérve, jelesül: vallomány-, csere- és jutalmazványban, szintén a fölkéréstől, ellenben ha halál utáni átadásra volt kérve, minő a fiúsítás, örökfogadás, végrendelet, és öröklési szerződvény, a haláltól számíttatott. 291. §. Igtatás alakiságai. a)Igtatás előtt: Mielőtt az igtatás elkezdetett, szükség volt, hogy a cselekvény ünnepélyesitésére, a z o n helynek, hol az igtatás történendett, 1 akosai, és a szomszédok meghivattak legyen, kik, ha meg nem jelentenek, 16 gira büntetésre büntettetnek. Továbbá, hogy a cselekvény nyilvános legyen, a helyszínére kellett kimenni; (1563: 45.) kivévén ha ellenség, vagy halálvész dúlt (nem rablók 369 i.) az igtatási helyen, ekkor azon megye teremében, hol a fölkért jószág létezett, azonban a hely szomszédok, és lakosok, úgyszintén a megyei alispán és szbirák jelenlétiben (1563: 45. 1647: 136; 376 i.) ha pedig a birtokosok akadályozták a helyszínére mehetést, a legközelebbi biztos helyen lehetett az igtatást megtenni. Azonban bár akadályok nem jöttek közben, a helyszínén nem szükségeltetett tartani az igtatást akkor, ha az adományos jószágban, volt egy jószágfő kinevezve, ottan elegendő volt az igtatást végrehajtani, ez egyszersmind a részekre is kiterjesztetvén; (351 i.) de ha több részjavak adományában egy rész mint jószágfő nem vala kinevezve, ekkor mindenikben külön kellett az igtatást véghezvinni, és mindenütt a törvényszabta kötelesség szerint, harmadnapig maradni. b) Igtatás alatt: Az igtatás előcselekvényei meglévén: a királyi embernek az adományt és igtatási parancsot fönhangon föl kellett olvasni a