Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

202 II. KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOK. meghívottak előtt, és ezeknek anyai nyelv én megmagyarázni; továbbáaz adományost az igtatoknak karon fogva bevezetni a jószágba, ezután az ellenmondókat följegyezni, s ezeket a kir. táblárameghivni, ámbár ezen meghivás csak az alakisághoz kívántatott meg, mert azután újra kellett az adományosnak az ellenmondókat idézni ellenmondás okádása végett; végre azon helyen kellett 3-ad napig maradniok; ekkor a helyszínéről elmehettek ugyan, de 15 napig az igtatás kezdetitől számítva tartoztak az igtatási helyen lenni, még pedig az ünnepeket nem számítva, hogy azon 15 végzetes (fatales) napok alatt, azok, kik jogukat tartották a javakhoz, előttük ellenmondhassanak, sérelmeiket később orvoslandók. c) Igtatás után. Az igtatás megtörténte után, az illető káptalanban az igtatók azegész cselekvény folyamát tartóz tak hüven leírni, a kir. ember eskü alatt, a kápt. vagy conventi személy pedig hivatali esküjére hivatkozva (1723: 39.), s ezen tudósitvány hiteles másolatbanaz adomán yosnak kiadatott, eredetben pedig a káptalan, vagy convent levéltárába tétetett, a káptalan az adományosnak a tudósításról bizonyság levelet, melyben az igtatási parancs, valamint a kiküldés is egész terjedelmében, úgyszintén a meghívottak nevei is az igtatási hely, és idő megnevezésével együtt bevoltak írva, kiadni köteles lévén (Máty. IV. 77.) Jegyezzük meg itten, miszerint ha az igtatók kőzöl valamelyik tudósitástétel előtt elhalt, az igtatásnál jelen volt szomszédok, és határosok, bírói parancs mellett az illető hiteles hely elébe meghívatván, az életben maradt igtatóval együtt, eskü alatt érvényes tudósítást tettek. 292. §. Igtatásróli hűtlen tudósítás büntetése. Ha a királyi, nádori, vagy báni ember az igtatásról hűtlen tudósítást tett, életét és minden javait elvesztette (II. Ul. 1: 43. Hármaskönyv II: 16.), a káptalan, vagy conventi személy hivatala elvesztésével, és Örökös rabsággal (az ős időkben megbélyegzéssel is) bűnhődött, végre ha a káptalan, vagy convent, tudva hamis bizonyítványt adott, pecsétjét elveszté, s a cselekvényen jelen volt tagok hűtlen tudósitási büntetéssel bűnhődtek. 293. Igtatási hibák és ezek orvoslata. a) Igtatást megsemmitő hibák: ha a lényegben történt a hiba, jelesül ha t i t k o s vala az igtatás, azaz zárt helyen