Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

ADOMÁNYOS JAVAKRA KIR. JÓVÁHAGYÁS NEM SZÜKSÉGELTETETT. 193 a mennyivel biru teljes joggal nem is adhatta át; ennélfogva ekkor a bevalló jogát tartozott bizonyitni a jószágban, s igy aztán a vagyont a bevalló jogának alapján, mint annak képviselője igényelhette, péld. valaki egy adományostól bizonyos jószágot, mely nem az eladó de ennnek testvére kezeinél volt, örök joggal megvévén, a jószágot biró testvértől a vagyont magához akarta szerezni, azonban a birtokban lövő testvér azt tulajdonának lenni állitván, ki nem eresztette; a vevőnek, hogy a vagyont mint vallományos, magához szerezhette vala, az eladó testvér jogát kellett bizonyitnia, mert hasztalan hozta föl a testvér ellenében az eladó testvér által kiadott bevallási levelet, minthogy a birtokban lévő testvér az eladó testvérnek tulajdoni, és igy eladhatási jogát tagadta meg azáltal, hogy a vagyont saját tulajdonának lenni állította. Másként volt a dolog, ha a birtokban lévő testvér elismerte, hogy zálogban birja a vagyont, minthogy ekkor jogbizonyitás nélkül a bevallási levél előmutatása mellett és ennek alapján, mihelyt a zálogévek leteltek, azt a vevő magához válthatandotta. 281. §. Kir. jóváhagyás az átadásra nem szükségeltetett. Átalában ugyan szabályul lehetett mondani, hogy adományi javak fölötti rendelkezésre jóváhagyás kivántátott, mindazáltal voltak esetek, mikben jóváhagyás nem szükségeltetett; ily esetek: a) Hogyha az adományban ezen kiterjesztő záradék: „hagyományosoknak, engedményeseknek1' benfoglaltatott. b) Ha a vallományozás végszükség esetiben, péld. fejváltság, éhhalál, ellenfogságbóli kiszabadulás miatt tétetett. c) Osztályos testvér, ha osztályos testvérének adott el valamely jószágot, minthogy a jószág ugyanazon családnál maradt. (I: 65.) d) Pöregyességben, ha ez a pör kétes kimenetele miatt köttetett, és mindkét fél a pöregyességben nyert részt kezéhez vette (531. i.) péld. valamely adományos 100 telek iránt pörbe fogatott egy idegen által, az adományos az idegen által előadott okiratokból átlátta, hogy ha Ítéletre kerül a dolog, mind a 100 telket elvesztendi; ennélfogva hogy egy részét megtarthassa, pöregyességre lépett az idegennel, melynek folytán ennek 50 telket átadott; — később az adományos kihalván, az- 50 telket el nem veheté a kir. ügynök az idegentől, ha ez kir. jóváhagyást nem kért is, mert pöregyességben mindkét fél részéről jogróli lemondás történik, követKallós L. Polgári jog. 13