Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

134 H. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. Ennélfogva ha valaki tudta, hogy bizonyos jószágban kir. jog létezett, de sem azt nem tudta, hogy a kir. jog mily czím alatt keletkezett, sem azt, hogy a több családok (péld. Fehér, Kis és Vég) közöl, kik egymás után birták a jószágot, melyik volt az igaz adományos: és félni lehetett, hogy mig kinyomozandja a koronára átháramlási czímet, vagy a valódi adományost, előtte más egyén fölkérendi a jószágot, ekkor közönséges kir. jogot kellett kérnie, azaz nem kellett neveznie, hogy Vég, vagy Fehér család jogát, hanem hogy azon kir. jogot, mely a koronára bárkiről, a ki azon jószágban igaz adományos volt, még pedig erről akármi czímmel, jelesül kihalás, hűtlenség, kir. ügynök elleni hitszegés, igtatásróli hűtlen tudósitás vagy fegyverjog által háramlott, adja a fejdelem, s igy megnyervén akárkinek kihalta vagy hűtlenségéből eredett, és erről bármi úton a koronára szállt kir. jogot, miután kinyomozta az igaz adományos családot, ennek kihaltát, vagy hűtlenségét, vagy azon okot, péld. fegyverjogot vagy vétkes esküt, vagy igtatásróli hűtlen tudósitást, mi által arról a kir. jog a koronára szállt, bebizonyitván, a jószágot megnyerendecte. Tanácsos volt ennélfogva a különös kir. joghoz, vagyis az úgynevezett kihalás vagy hűtlenséghez, mellékelve közönséges kir. jogot kérni azért, mert ha a kinevezett személy, péld. Vég, kinek kihalta vagy hűtlenségén alapult a fölkérés, nem volt adományos, hanem zálogos, vagy vallományos a jószágban, ekkor a fölkérő elesvén azon személy utáni jogkérhetéstől, ragaszkodhatott a mellékelt közönséges kir. joghoz; s ha bebizonyitá, hogy más valamely család, péld. Kis, halt ki a jószágból, vagy erről bármikép, jelesül: hűtlenség, kir. ügynök elleni hitszegés, fegyverjog stb. által szállt a koronára a kir. jog: a jószágot megnyerte. Vagy pedig más eset jöhetett elő, péld. Kis, az adomány birtokosa élt, azonban a fölkérő azt tartván, hogy ezen birtokos nem igaz adományos, hanem zálogos vagy vallományos a jószágban, miért is egy már kihalt családnak, péld. Nagynak, kiről azt tartotta, hogy azon jószágot igaz adományi joggal birta, kihaltából a jószágot fölkérte, de Kis igaz adományi jogát bebizonyitván, a fölkérő a Nagy család kihaltából nem nyerhete semmit, minthogy Kis az igaz adományos; azonban a körülményekből kitetszvén, miszerint a jelenlegi adományos Kis Géza valamelyik elődének a kir. ügynök elleni hitszegése vagy igtatásróli hűtlen tudósitása által a koronának joga támadott a jószágban, ekkor a fölkérő a közönséges kir. joghoz, ha ezt mellékelve kérte, ragaszkodhatott, s bebizonyitván a Kis elődé-