Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. II. Rész.: Vagyon s ez iránti jogszerzés módjai; ezek különbözők a szerint, a mint a vagyon vagy tulajdonos nélküli, vagyis elnem tulajdonult; vagy tulajdonost illető, vagyis eltulajdonult.

KÖZÖNS. ÉS KÜLÖNÖS KIR. JOG KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG. FEGYVERJOG. 185 nek vétkes hitszegését vagy igtatásróli hűtlen tudósítását, — a jószág birtokába jutott. (362 i. ) 264. §. Különbség a közönséges és különös kir. jog között. Közönséges kir. jog a különös kir. jogtól különbözött ezekben: «) Különös kir. jog, azaz kihalás és hűtlenség czíme alatt, csak azon bizonyos egyénnek, ki a fölkérő által megneveztetett, és annak is csak kihalta vagy hűtlenségéből keletkezett jogát adta a fejedelem; ellenben köz kir. jogban nem köttetett bizonyos kinevezett személy ti ö z az adott kir. jog, hanem akárki volt légyen a fölkért jószágban az igaz adományos, és erről akár kihalás, akár hűtlenség, akár más úton, jelesül a kir. ügynök elleni hitszegés, igtatásróli hűtlen tudósítás vagy fegyverjog által keletkezett a jószágban kir. jog, ez átadatott. b) A különös kir. jog nemcsak jelenre, mint a kihalás és hűtlenségben, hanem jövőre is adatott, péld. a jóváhagyásban, s ekkor az adomány jövőben fogott érvényre lépni; ellenben a közönséges kir. jog jövőre soha nem adatott; ennélfogva ha közönséges kir. jog, vagy ujadomány kéretett, minthogy ebben is közönségesen adatott a kir. jog, ha nem volt a fölkéréskor kir. jog a jószágban, bár később támadott is, azon adomány jótékonysága egészen elenyészett; péld. egy bizonyos helység adománynyal fölkéretvén közönséges kir. jogból, az igtatáskor Fehér, mint birtokos, ellent mondott, s jogát bebizonyította, bár egy év múlva a birtokbavétel után Fehér kihalt is, mindazáltal az adomány újra föl nem éledt, hanem a jószágot újra kellett fölkérni. 265. §. Fegyverjog és más hárainlási czím. Minthogy rendszerint csak két úton, t. i. kihalás és hűtlenségnél fogva szálltak a javak a koronára, ennélfogva a többi utakon, péld. a kir. ügynök elleni hamis eskü vagyis hitszegés, vagy a kir. avagy nádori, báni ember igtatásróli hűtlen tudósítása miatt, miknek büntetése az illetők minden javainak elvesztése, vagy fegyver jog czíme alatt a koronára szállt javak, minthogy ezen útak nem voltak rendes czímei a jószág átszállásának, nem azon czímek alatt, hanem közönséges kir. jog czíme alatt kérethettek föl.