Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. I: Rész. Vagyon iránti jogok

BEL ÉS KÜLTELKI TERHELŐ HASZONJOG. 159 227. §. Kültelki terhelő haszonjog fogalma és nemei. Kültelki terhelő haszon jog, valamely kültelekhez (szántóföld, kaszáló, legelő, stb.) kapcsolt azon jog^ melynélfogva ezen külső föld haszna növekedése végett, egy másik külső földön, ennek haszna kevesbedésével bizonyos élvezet gyakoroltat hátik. Ezen élvezetek: 1) Gyalog vagy szekérút, melyszerint valaki a más földén gyalog vagy szekérrel keresztül járhat. 2) Barom lehajt ás, melyszerint valaki a más földén keresztül hajthatja le barmait az itatásra. 3) Vízvezetés, melyszerint valaki a vizet földéről a más földén keresztül levezetheti. 4) Víztöltések és vízgátaknak a más földén készítése, melyszerint azon birtokos, kinek földjét vízár, vagy kiöntés ellen töltések vagy gátak által kell védenie, ezen töltések vagy gátak egy részét a más földén készítetheti. Hasonlókép 5) Malomgátak vagy töltések egy részének a más földén építése, azaz, ha valamely folyam két egyén birtoka között folyván, mindkét egyént illeti, és azon egyén, kinek malma van, az erre nézve szükségelt gátak és töltések egy részét a másik egyén földjére kénytelen tenni, erre nézve joga van. (I: 87, 3, 4. §§.) 6) V í z m 9 r i t é s, melyszerint valaki a más kútjáról vizet vihet, s ezzel egyszersmind az odamehetési jog is össze van kapcsolva. 7) M é s z é g e t é s , agyag és f ö v c n y á s á s a más ' földén. Jegyzet. Eddigelé törvényeinkben, sem a tulajdón munka általi növekedése, sem a vagyont terhelő haszonjogra nézve, hogy ha a munka általi növekedést illetőleg azon esetet ha valaki a más földén épit, a terhelő haszonjogra nézve pedig a víztöltések és malom gát aknák a más földén emelhetése jogát kivesszük, igen £evés, mondhatni egyenes, határozott jogelvek nem létezvén, az e tárgyak körüli ügyek elintézésében, hallgatag az észjogi elvek követése van kimondva. Ennélfogva, minthogy az idevonatkozó észjogi elvek a római, s ennek alapján kevés módosítással az európai polgári törvényekben megállapított, s törvényhozásilag kimondott szerkezetben foglalva találtatnak, azon jogelveket az érintett törvényekből átvéve, lehető tájékozásul ide igtatni nem tartók szükségtelennek.