Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. I: Rész. Vagyon iránti jogok

160 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. II. Szakasz. Vagyon iránti keresetjogok. Mielőtt a vagyon iránti keresetjogokról szólnánk, szükség a kereset fogalmát és megkülönböztetését megismerni. 228. §. Kereset fogalma és megkülönböztetése. Kereset valamely vagyonnak törvény előtti követelése. Ez kétféle lehet, u. m. a) Vagyoni, mely a személyre tekintet nélkül mindig azon egyén ellen, a kinek kezei között van a vagyon, inditatik; és h) Személyes, mely csak bizonyos személy ellen, a ki t. i. valaminek adása vagy cselekvése iránt a kötelezetséget vállalta, inditathatik; de a kötelezett személy utódai ellen nem indítható; a kötelezetség vállalásáérti összeget azonban az utódok visszatéríteni kötelesek. Egyébiránt, ha az utódoknak tetszik, a vagyont átadhatják, mint hogy a ki akarja, annak sérelme nincs. A vagyon iránt kereset tekintetiben kétféle jog keletkezhetik, jelesül: visszaszerzési, és szerzési keresetjog. 229. §. Visszaszerzési keresetjog fogalma. Visszaszerzési keresetjognak neveztetik azon jog, melynélfogva valaki bizonyos vagyonnak, mit ő vagy elődei tulajdonjoggal birtak, maga részére visszaadását törvényesen követelheti. 230. §, Szerzési keresetjog fogalma. Szerzési keresetjog alatt értetik azon jog, melynélfogva valaki bizonyos vagyonnak, mit még sem ő, sem elődei nem birtak, maga részére átadását törvény szerint követelheti. 231. §. Visszaszerzési és szerzési keresetjog közötti különbség. Visszaszerzési és szerzési keresetjog között következő különbség létezik: a) Visszaszerzési keresetjog csak a tulajdonos által, és igy csak tulajdonjog (vagyis vagyonbani jog) alapján: szerzési keresetjog ellenben bárki által, a kinek javára az átadási, vagy cselekvési kötelezetség vállaltatott, és igy kötelezetségi (vagyis vagyonhozi) jog alapján inditható.