Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. I: Rész. Vagyon iránti jogok

150 II. KÖNYV. VAGYONOK, S EZEK IRÁNTI JOGOK. A vagyon körül két tárgy vehető figyelembe: 1-ső a vagyon iránti jogok, 2-dik a vagyon s ez iránti jogok szerzésének módjai; ennélfogva ezen könyv két részre oszlik, 1-ső a vagyon iránti jogokról, 2-dik a vagyon, s ez iránti jogok szerzéséről szól. I. RÉSZ. VAGYON IRÁNTI JOGOK. A vagyon iránt kétféle jogok keletkezhetnek, jelesül a) élvezet, b) kereset tekintetiben. I. Szakasz. Vagyon iránti élvezeti jogok. A vagyon iránt élvezet tekintetiben 3 féle jogok léteznek, u. m. a) tulajdonjog, b) haszonvétel és hasznáiatjog, c) terhelő haszonjog. I. Fejezet. Tulajdonjog. 218. §. Tulajdonjog fogalma és kiterjedése. Tulajdonjognak neveztetik azon jog, melynélfogva valaki a vagyonnak mind lényegéről, mind haszonvételérő 1 minden korlátozás nélkül rendelkezhetik. A tulajdonjog kiterjed nemcsak a meglévő vagyonra, de ennek később létesülendő növekedéseire is. 219. §. Növekedés fogalma és megkülönböztetése. Növekedés a vagyonhoz más vagyonnak természeti vagy emberi erő általi hozzákapcsolása. E szerint a növekedés a mint természeti vagy emberi erő által eszközöltetik, kétféle, u. m. a) természeti, b) munka általi növekedés. 220. §. Természeti növekedés fogalma és nemei. Természeti növekedés a vagyonhoz más vagyonnak természeti erő általi hozzákapcsolása. E szerint: d) Az állatt szülöttjei az állat tulajdonosát illetik. b) A földön alakult erdő vagy nádas, hasonlóan a föld tulajdonosát illetik. c) Ha valakinek birtoka valamely folyam egyik partját képezi, és a folyam árja által lassanként és észrevétlenül a parthoz bizo-