Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. I: Rész. Vagyon iránti jogok

TULAJDONJOG. TERMÉSZETI NÖVEKEDÉS. 151 nyos földrész hozzákapcsoltatik, ez az ő tulajdona lesz, minthogy a part növekedése lassanként és észrevétlenül történvén, nem tudhatni kinek földjéből hordta a víz, s igy tulajdonos nélkülinek tekintetik. (I: 87. ) A folyam haszonvétele pedig az ily birtokost felerészben illeti, a folyam másik felébeni használat a másik part tulajdonosát illetvén; hasonlókép, ha a folyam két ágra oszolván, középen sziget alakul, ez vele és a másik part tulajdonosával közös lesz, azonban nem egyenlő részben, de azon menyis é g szerint, mely egyik vagy másik részre esik, ha a folyam két ágra szakadása előtti v í z m e d e r k ö z e p é r ő 1 egyenes vonal húzatván, ez által a sziget kétfelé választatik, Kis Géza birtoka péld. Kis Géza birtoka a folyam bal partján terülvén el, őt a szigetnek az elválasztó vonaltól balra eső kisebb része illeti; Nagy Gyula birtoka pedig a víz jobb partján lévén, nekie a szigetnek az elválasztó vonaltól jobbra eső nagyobb része leszen tulajdona. Innen természetesen következik, hogy ha valakinek birtoka a folyam mindkét partját képezi, a folyam egész haszonvétele, valamint a folyam két ágra oszlása következtén képződött sziget is egészen az ő tulajdona leszen. Kivételek: aa) Ha a rohanó vízár valakinek földjéből egy részt elszakasztván, a másik parthoz kapcsolja, ez nem azon tulajdonosé lesz, a kinek partjához kapcsoltatott, de az előbbi birtokosé, minthogy lehet tudni kinek földjéből történt az elszakasztás, következőn az elszakasztott rész, tulajdonos nélkülinek nem tekintethetik. (I: 87. ) bb) Ha a folyam hirtelen megváltoztatván medrét, a