Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Második könyv: Vagyonok s ezek iránti jogokról. I: Rész. Vagyon iránti jogok

MÁSODIK KÖNYV. VAGYONOK, 8 EZEK IRÁNTI JOGOKRÓL. 216. §. Vagyon fogalma. Vagyon minden lény, mely a személyen kivül létezik, és igy a melynek el válhat lannl lényege, hogy semmi joggal nem bir, következőn a személy korlátozás nélküli jogának tárgyát képezi. Megjegyzendő: a személynek, személy irányában is van bizonyos viszonyok között joga, igy péld. a szülői vagy gyámi hatalommal biró személynek a kiskorn, a gazdái hatalommal birónak a szolga irányában, de ezen jog csak korlátozások között gyakoroltathatik, minthogy a más személy jogának alárendelve lévő személy, az őt mint személyt illető jogok egy részét mindenkor megtartja, következőn a személy, semmi viszonyok között teljesen minden jogától meg nem fosztathatik, és igy minden jogtól megfosztott lény vagyis vagyonként soha nem tekintethetik. 217. §. Vagyon megkülönböztetése. Vagyon kétféle, u. m. ingó és i n g a 11 a n (1. előismeretek 33. §. ) Az ingó vagyon ismét kétféle, jelesül: a) Fölemészthető, mely a használat következtében e 1enyészik, péld. élelemszer, pénz, bor stb. b) Főiemészthétlen, mely a használat következtében is megmarad, péld. öltözék, házieszközök, barmok, stb.