Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák
GYÁMI ÉS GONDNOKI HATALOM. 137 vagyont a nőágra is kiterjesztenék; és ha apai firokonok nem lévén, az anyának voltak is fivérei, mindazáltal a gyámság nem ezekre, de az örökfogadottra, ha volt ilyen a családban, vagy ez nem lévén, idegenre bizatott. Csak egy kivétel volt, jelesül az, ha mindkét ágat illetett a vagyon, és apai ágon fivér nem volt, vagy volt ugyan, de kiskor usági állapotban, ekkor addig, mig ez nagykorúságot ért, az anyai tirokon gyámságot viselhetett. (I: 116.) Jelenleg minden vagyon a hitbizományon kivül minden kivétel nélkül mindkét ágat illetvén, a nőágbeli vérek ezen korlátozása megszűnt. (1848: 15.) 196. §. Gyám s gondnokság alóli fölrnentés. Azok, kik ezen hivatalokra képesek, azoktól fölmentetnek következő okok miatt: a) Természeti okok miatt, nevezetesen nehéz betegség, 60 éven túli öregség, ügykezelés és irásbani járatlanság. b) Családi okok miatt, nevezetesen, katonai szolgálatban létei, számadás alatti kötelezettség, péld. köztisztviselőség, uri tisztség, szolgai helyzet. c) Helyviszonyok miatt, jelesül a gyámi javaktól igen távol lakás, saját és a gyámi vagyonok sokasága. d) Törvényes okok miatt, jelesül a gyám olt szülői jránti gyűlölség, és az árva elleni követelések miatt. (I. 122.) 197. §. Gyámság nemei. Gyámi hatalom háromféle: (I: 112.) a) Végrendeleti, melyet az elhalt szülő vagyonai, és gyermekének személyére, vagy bárki, a gyermeknek hagyományzott vagyonra nézve végrendeletben kinevezett; ezen rendelkezés oly érvénynyel bir, hogy, ha a végrendelet külkellék hiánya miatt leromlik is, a benne rendelt gyámság megálland. 1848 előtt, végrendeletileg csak a szerzeményekre és a gyermek személyére nézve neveztethetett gyám, mert az ősiekről rendelkezni szabad nem volt, következőn, a szülők vagy vérrokonokról öröklött vagyonok fölött, a természeti és törvényes gyámok, jelesül, az életben maradott szülő, vagy a mellékrokonok viselték a gyámsági- tisztet.