Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

138 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. kivévén azonban, ha ezeknek az árva ellenében követelésök volt, minthogy ekkor mint követelők, az átalános elv szerint, a gyámságtól elzárattak, és igy ekkor az ősiek kezelése is a végrendeleti gyámnak adatott át. (I: 119, 4. §.) Jelenleg a végrendeleti gyámság mind öröklött, mind szerzeményi vagyonokra, egyaránt kiterjed. (1848: 15. id. törv. szab. 7. §.) P) Természeti és törvényes. Ennek helye van, ha végrendeleti gyám nincsen; e szerint az életben maradt szülő, a meghaltnak vagyonaiban gyermekeinek gyámja s gondnoka lesz, még pedig az apa számadás nélkül, az anya akkor, ha férjhöz megyén, számolni tartozand (1715: 68). Ha mindkét szülők elhaltak, a véröröklés alapja és rendé szerint lesz gyám vagy gondnok a közelebbi mellékrokon, a leányok egészen kizáratván. (I: 116.) 1848 előtt ezen gyámok, mint fönt érintetett, ha végrendeleti gyám volt is nevezve, az ősiekre nézve gyámi hivatalt viseltek. Y) Rendelt gyámság; ennek helye van, ha sem végrendeleti, sem törvényes gyám, vagy gondnok nincsen; minden honpolgárnak rendel a fejedelem, vagy nádor, ennek nevében a megye, kir. és rendezett tanácsú városi polgárnak a városi törvényszék, szabad kerületi polgárnak a kerületi törvényszék. Ezen rendelés joga a javakbani törvényi örökülésen alapszik, miután sem törvényes, sem végrendeleti örökösök nemiétiben minden honpolgárnak törvényi örököse a korona, a) Végrendeleti gyám, ha ugyan személye kifogás alatt nincs, előnynyel bir minden javakra nézve a természeti és törvényes örökösök^ és igy az életben maradt egyik szülő fölött is, mert a törvény nem tilthatja meg, hogy az apa, ha nejében, és viszont az anya, ha férjében nem bízik, gyermekeinek jövőjét biztos kezekbe tegye le. (I: 114, 120.) De ha gyámságra nem képes személy, péli. becstelen, vagy vesztegető, végrendeltetik, ezen rendelkezet érvénytelen (I: 119.) (igy 1848 előtti ha fi-ágbeliek lévén, nőá>bdiek végrendeltettek, ez érvénytelen volt). b) Az apa soha nem tartozik számot adni, az anya, ha férjhöz megyén, tartozik.