Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

FEJEDELMI TÖRVÉNYESITÉS ÉS ÖRÖKFOGADÁS KÖRÜLI ELJÁRÁS. 127 /. Czikk. Történelmi szak. 178. §. Fejedelmi törvényesités, és örökfogadás körüli eljárás, és ezen intézvények természete ezen szakban. á) Mind a fejedelmi törvényesités, mind az örökfogadás 1848 előtt, egyedül szerzeményi javakra nézve történhetett, ősiekben csak akkor, ha vérörökösök, azaz sem természeti és törvényes gyermekek, sem szülők, sem mellékrokonok nem léteztek, és igy a kir. ügynök öröklése bekövetkezett volna. (I: 57, 64, 1715: 26.) b) Szerzeményi javakban, az örökfogadásra nézve királyi jóváhagyás nem kivántatott, kivévén ha adományaik voltak, vagy adománykivuliek, és az örökfogadó nevét, vagy nemességét akarta az örökfogadottra átruházni, minthogy, a fejedelem megegyezése nélkül senkinek sem nevét változtatni, sem nemesi jogot vagy czímet élvezni nem lehet. Fejedelmi törvényesités esetén, a név és nemesség átruházása már a törvényesitési rendeletben megadva lévén, ezek tekintetiben kir. jóváhagyás nem szükségeltetett. A fejedelmi törvényesités és örökfogadás természete pedig az volt, hogy a törvényesitett és örökfogadott, nem vérségi, de mint a kir. ügynök csak törvényi örökösöknek tekintetvén, a vérörökösöket illető jogok velők közöltetteknek nem tekintettek (I: 27.) hanem csak ad) Azon javakat, melyeket a törvényesítő szülő vagy örökfogadó teljes tulajdonjoggal birt, azaz, a mely javak mind tulajdonjoggal a szülőket illették, mind birtokukban voltak, örökölték, úgyszintén bb) Azon javakat, melyekhez a szülőknek egyenes tulajdonjoguk volt, azaz tulajdonjoggal birták ugyan a javakat, de azok nem voltak kezöknél, hanem valakinek használatul átadták, péld. bérletben, zálogban voltak, vagy pénzt adtak valakinek kölcsön, ezeket visszaszerezhették; de sem vagyonhozi joguk nem volt, azaz, azon javakat, melyeket a szülők mostan akartak először magukhoz szerezni (péld. megvették), követelni joguk nem volt; a pénz azonban részökre visszafizettetett; sem teljes vagyonbeli joggal nem birtak, azaz, a szülők által örökösen elidegenített javakat vissza nem szerezhették, sem a szülőkre, ezek vérrokonairól