Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

128 I KÖNYV. SZEMÉLYEK. öröklés utján háramlott javak iránt követelő pört nem indíthattak. (I: 27.) Vagyonbani, vagyis tulajdonjogi i. azon jog, melyszerint valaki birja a vagyont, azt elidegenítheti, vagy idegenektől visszaszerezheti. Vagyonhozi, vagy szerződési jog pedig azon jog, melyszerint valaki bizonyos jószágot szerződés vagy más átruházás alapján magához szerezhet. Föntebbiek szerint mind a fejedelem által törvényesített, mind az örökfogadott a kir. ügynök jogát örökölvén, ennek képviselőiül tekintettek; azonban ezek öröklése a kir. ügynök öröklésétől némileg mégis különbözött, mit szükség megismerni. 179. §. Fejedelem által törvényesített, és örökfogadott öröklése, és a kir. ügynök öröklése közötti viszony ezen szakban. Fejedelem által törvényesített, és örökfogadott öröklése, a kir. ügynökétől abban különbözött, hogy a fejedelem által törvényesített, és örökfogadott, a valósággal kéznél talált javakat örökölték, a zálogot kiválthatták, a követeléseket beszedhették, de sem vagyonhozi, sem teljes vagyonbani joggal nem bírtak; (I: 108.) a kir. ügynök ellenben mindazokat, miket a kihalt, vagy hűtlen birt, örökölte, és e mellett teljes vagyonbani joggal birt, azaz, a kihalt, vagy hűtlen által elidegenített javakat öröklési pör utján visszaszerezhette, ámbár vagyonhozi joga neki sem volt, azaz, ha valamely jószágot a kihalt, vagy hűtlen, megvett, de éltében kezéhez nem vehetett, annak átadása végett pört nem indíthatott, sem nem folytathatott, hanem csak a vételárt követelhette vissza (351 i). A fejedelmi törvényesités, a következő házasság általi törvényesitéssel, továbbá az örökfogadás, a volt fiúsítással némileg hasonló intézvények lévén, ezek közötti viszonyt szükség megismerni. 180. §. Fejedelmi törvényesités, és következő házasság általi törvényesités közötti viszony. Következő házasság általi törvényesités teljesen egyenlő jogot adott az ily gyermekeknek a törvényes házasságbóli gyermekekkel, és így mind az ősi, mind a szerzeményi javakban az ily gyermekek, a törvényes házasságbóli gyermekekkel egyenlően örökültek; ellenben a fejedelmi törvé-