Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. II. Szakasz Nemönálló személyek; ezek kétfélék: a) Kiskorú gyermekek b) Szolgák

126 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. után megnyeri. Ez a szerződési törvények szerint, azaz mindkét fél megegyezése, és ha róla okmány készíttetik, ennek a felek általi aláirása által történik; megjegyezvén, mikép az örökfogadott részéről, ha ez kiskorú, a szülők vagy gyám, illetőleg az árvaszék megegyezése kívántatik; ha nagykorú, ennek saját megegyezése elegendő. c) Halál esetérei örökfogadás, melyszerint az örökfogadott a javakbani törvényes öröklés jogot csak az örök fog adó halála után nyeri meg, következőn, ha az örökfogadónak halála előtt gyermeke születik, vagy hűtlenség miatt javait halála előtt elveszti, az örökfogadás elenyészik; és ez még akkor sem éled föl, ha az örökfogadó kegyelmet nyervén a javakat visszanyeri, vagy gyermeke elhal, következőn ily esetekben az örökfogadásnak ujolag kell megtörténnie. Ez mint a végrendelettel hasonló intézkedés a végrendelet kellékei szerint történik. Életkorra nézve az örökfogadás szintén kétféle lehet: ad) Gy ermekkéfogadás (fiúvá, vagy leánynyá), mely akkor történik, ha az örökfogadó és örökfogadott között életkor tekintetiben a szülők és gyermekek közötti természeti viszony fönállhat, azaz, az örökfogadott még igen ifjúkorban lévén, iránta az örökfogadó a szülő tekintélyével birhat (a római törvény, s ennek alapján több európai törvények szerint, ha az örökfogadó legalább 18 évvel az örökfogadottnál idősb). bb) Testvérréfogadás; ha az örökfogadott anynyira előhaladt korú, hogy közte és az örökfogadó között a szülők és gyermekek közötti természeti viszony fön nem állhat, vagyis az örökfogadó, kevéssel idősb az örökfogadottnál, vagy vele szintén egyenlő korú; és ez törvényünk szerint kölcsönös öröklés föltétele mellett is történhetik, azaz, valamint az örökfogadó, halála esetére a javaibani öröklésjogot az örökfogadottnak lekötelezi, ugy ez a halál utáni öröklésjogot az örökfogadónak szerződésileg átadja, mely szerződés kölcsönös öröklési szerződésnek neveztetik. A fejedelem általi törvényesités és örökfogadás körüli eljárásra, s ezen intézvények természetére nézve, az ujabb időben szintén változás állt elő, úgyhogy e tekintetben hasonlókép két szak különböztethető meg, u. m. 1-ször történelmi szak 1848-ig, és 2-szor fejlődési szak 1848 után.