Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz! E munka első megjelenésétől íogva azon ideig, midőn annak másodízben közrebocsátása szükségessé lőn: lénye ges, s a hon polgárok jogviszonyait teljesen átalakító változások álltak elő. Nevezetesen 1848-ban az ország thozása által két nagy fontosságú eszme emeltetett törvény erejére, u. m. az ősiségi intézvény, mi a polgári jogviszonyok az előtti ős rendszerét lényegben átváltoztatta, elvben eltöröltetett; s az úrbéri viszony megszüntetése folytán, ajog-ésteheregyenlőség az ország minden polgáraira, születés, vallás, és nemzetis ég különbség nélkül kimondatott. Érintett eszmék törvény erejére emelése következtén, uj jogviszonyok létesültek, miknek szabályozása végett törvényeknek kellett alkottatniok; azonban azok alkotását az eszméket törvényekké szentesítő országgyűlés, a körülmények hatalmánál fogva a jövőnek átadni kénytelenült. — De a törvényhozás a kivánt törvények meghozásábankésőbb nehéz és viszontagságos idők által meggátolva lőn. 1849-ben ugyanis, az összes birodalom kormányrendszere alapja s irányául azon elv állitatott fel: hogy a birodalom ereje növekedni, jóléte emelkedni fog, ha Magyarország annak nem szövetséges, de természeti alkatrésze lesz. Ennélfogva elhatároztatott, hogy ez ország, a birodalom természeti alkatrészeivel ugyanazon állapotra tétessék, következően ennek saját jogai, törvényei, s önállása, nem állván ellen, hogy azok a birodalom léte alapját képező törvények által biztosíttattak, megszűnjenek. Ezen elv, s határozat szellemében mindjárt a nevezett évben, Magyarország törvényhozási joga megszűntnek kijelentetvén, a birodalom