Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Tartalom
n ELŐSZÓ. természeti alkatrészeiben gyakorlatban volt rendeletek adattak ki, azon jogviszonyoknak, mik az 1848-ki thozás által törvénynyé emelt két eszme által előidéztettek, szabályzása végett; jelesül az ősiség s urbériség megszüntetése folytán előállt jogviszonyok, továbbá az azokkal egybefüggő telekkönyvi intézvény rendezése tárgyában. Majd 1853-ban, Magyarország összes törvényei érvényvesztettek s eltörlötteknek nyilváníttatván, azok helyett a birodalom természeti alkatrészeiben érvényben álló osztrák polgári törvénykönyv hozatott be, s terjesztetett ki az egész országra, s a vele kapcsolatban álló Horvát- és Tótországokra. De a dolgok előbbi rendét s alakját teljesen megváltoztató,s Magyarország saját jogai, törvényei s önállását megsemmisitő ezen intézkedések, a helyett hogy a birodalom ereje növekedését, s jólléte emelkedését eszközlötték volna, az egész birodalomra általános hanyatlást és romlást hoztak; s mindinkább érezhetővé lőn, hogy az egész birodalom végzetes s elláthatlan veszély felé sodortatik: ennélfogva a fejedelem emiitett, és 12 év tapasztalatai által hibásnak, s az egész állam érdekeivel teljes ellentétben állónak bizonyult rendszert megszüntette; s követve azon elveket, miket jeles előde az igazságos I Mátyás*), s igazságszerető őse és nagyatyja I Ferenoz vezérelvekül **) választottak, s miként a törvényeket élete s tettei vezéréül tűzött őse I Ferdinánd, az által, mert a törvények legfőbb méltóságát és tekintélyét elismerte, a fejedelmi legfőbb méltóságra fölemelkedve ***) *) Decet Reges et principes, qui superna dispositione in supremae Dignitatis specula constituuntur, non solum armis, verum etiam legibus esse decoratos, et bonarum. stabiliumque potius institutorum rigore, quam absolutae potentíae, vei damnandae abusionis severitate populos subjectos et simul imperii sui habenas moderari (IMátyás VI-ik vagy nagyobb Végzem. 1486-ról Előbeszéd 1 §.) **) Sua Majestas Saeratissima de eo plene persvasa, quod felicitas regis et regni exacta legum observantia, et incolumitate nitatur; atque si juribus seu regis seu regni statimm quidpiam decerpatur, legum et legális regni systematis compages, seculorum usu roborata subruenda sit, benigne declarare dignata est: quod praecipuis accenseat curis, constitutionem regni hujus inaugurali suo juramento íirraatam omni tempore tueri et conservare, ac ideo etiam articulos 10, 12 et 18 179°/, tam ipsa constranter observatura, quam per alios observari factura sit (I Ferencz VIII. Végz. 1827-ről 3 t. czikk.) Ismeretes I Ferencz császár és király jelszava: Justitiaregnorum fundamentum. ***) I. Ferdinándról a négyes törvénykönyvkégzitö küldöttség érintett munka élőbeszédében e nyilatkozatot teszi: Sua Majestas usque adeo legibus obtemperare se velle profitetur, ut ne inter privatos quidem sit legum quisquam ob*
