Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

VOLT JOBBÁGYOK TARTOZÁSAI. 85 szonvétel elenyészett, azaz a volt jobbágyok ott, hol a nádas kiszáradt, az uradalomtól nádat nem igényelhettek; ha azonban a volt jobbágyoknak kizáró használatukra külön nádas volt adva, ezen hely a kiszáradás után is a volt jobbágyok birtokában maradott (183G : 6, 5. §.) i) Terményeik szabad eladása minden díj nélkül; hanem boltnyitásért falukon évenkint 10 frt, városban de az országúton kivül eső és kisebb árúkkal ellátott boltoktól 15 fr., városi közhelyeken, ha a kereskedés egyszersmind nagyobb értékű árúkkal történt 20 frt fizettetett. (1836: 6, 4.) k) Só árulás, hol szokásban volt, továbbra is megmaradt. Z)Makkoltatás 6 krajczárral olcsóbban, de csak saját sertéseikre nézve, és csak a helység határában fekvő erdőben; egyébiránt ha önhasználatukra erdőrész hasittatott, ebben a használat tetszésük szerint történt. (1836: 6, 4. §.) 119. §. Volt jobbágyok tartozásai. Volt jobbágy a volt földesúrnak tartozott a) pénzben, b) munkában, c) terményben. a) P é n z b e n: aa) Minden háztól, akár jobbágy, akár zsellérház volt legyen az, évenkint egy ftot tartozott fizetni, (Pozsega, Verőcze, Szerém megyékben egy egész volt telkes jobbágy 3-at, házas zsellér 1 ftot fizetett.) bb) Pálinkafőzőtől, ha ezt használta 2 ftot fizetett. b) Munkában, egy volt telkes jobbágy évenkint 52 napi igás, vagy ha a volt földesúr igás munka helyett gyalog munkát kivánt, 104 napi gyalog munkával tartozott, házas zsellér 18, házatlan 12 napi gyalog munkával tartozott, s ezen munka a volt jobbágyok által akár egész, akár kisebb telkesek, napkeltétől napnyugotig volt teljesítendő, ugy azonban, hogy a jövet és menet mindenkor beszámíttatott, azaz a volt jobbágy napkeltekor tartozott hazulról elindulni, s a munkát délután addig, hogy még napnyugotig haza mehessen köteleztetett folytatni. Kivétel: a téli, jelesen nov., dec, jan. és február hónapokban, minthogy ezen időkben a nappal igen rövid, a jövet és menet csak akkor, ha a munka másfél óránál messzebbre teljesítendő volt, számíttatott be, ha azonban a munka másfél óránál messzebbre nem történt, akkor a jövet és menet nem számíttatott be, azaz a munka napkeltekor kezdetett meg, és naplementig folytattatott. (1836: 7, 5. §. 1840: 7, 6. §.)