Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)

Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok

84 I. KÖNYV. SZEMÉLYEK. becsüár szerint a mennyit ért t. i. a kiirtott föld, váltattak vissza, a zálogiak pedig, az az ha a zálogos a zálogba vett jószágban irtásokat tőn, az irtásra fordított munkabér, vagy napszám megfizetése mellett, péld. ha az irtvány megtételére 60 napszám vala szükséges, és egy napdíj 1 fttal számíttatik a zálogos irtvány a 60 fton váltatott vissza. d) Bormérés, (egész községnek s nem egyenkint) ha saját szőlőhegyük van, Sz.-Mihálytól Sz.-Györgyig; ha nincs, Karácsonig engedtetett. (1836: 6, 2. §.) P á 1 i n k át a volt jobbágyoknak mérniök nem, hanem f ő z n i ö k minden terményből gabonát kivévén szabad volt, sőt hol szokásban volt gabonából is. Bevinni bort szabad volt nagyobb mennyiségben (64 itczényi vagy nagyobb edényben) mindenkor; nász, vagy halál, avagy betegség esetiben kis mértékben is, azaz itczénkint (1836: 6, 2, §.) e) Különlegelő, a volt földesúrétól elkülönözve; ezen legelő elkülönzés pedig így történt: a megye a volt földesúr, va^y a volt jobbágyok nagyobb részének kérelmére egy küldöttséget, hogy ez a felek közt egyezést eszközöljön, nevezett ki, az egyesség sikerülvén, ez a megyei törvényszék elébe fölterjesztetett, és ha itt jóváhagyatott, a szerint a kihasitás megtörtént; hapedig a küldöttség által egyesség nem eszközöltethetett, a tárgy úrbéri úton intéztetett el (1836: 6.) Legelőről jegyezzük meg, miszerint ebből a lelkészeknek valláskülönbség nélkül egy, iskolatanitónak és jegyzőnek fél telki illetmény rendeltetett a törvény által, ha azonban ezeknek valamelyike élelme fejében egy egész telket fölülhaladó közállományt bírna szántóföldben, akkor a legelő is ehöz mérséklendő volt, (1836: 6, 3. §.) 8 zsellérnek pedig egy telki illetvény adatott legelőből. (1840: 7, 3. §.) /) Tűzi és épületi faizás, hol eddigelő szokásban volt; a volt földesúrnak az erdővágás iránti felügyelet, s egyszersmind azon jog fönmaradván, hogy kibecsűlés esetiben, azaz, ha a volt földesúr nem jutván minden gyermekeinek nemesi telek, azok részére az 1: 40 czime szerint a jobbágyokat kibecsül teté, az épületi fák árát, miegyébiránt minden más esetekben a volt jobbágyoknak kifizetendő volt, az épitvények árából levonhatta. (1836 : 6, 4. §.) g) H u s m é r é s két esetben: ad) Ha a volt földesúr őket elegendő hússal el nem látta. bb) Ha a volt jobbágyok valamelyikének egészséges marhája valami eset által munkára alkalmatlanná lön (1836: 6, 6. §.) h) Nádi ás, hol szokásban volt; a nádas kiszáradván, ezen ha-