Kallós Lajos: A magyar polgári jog alapelvei : Vagy a magyarhoni polgári jogtudomány alapjait képező elvek és szabályok értelmezése és világosítása(1865)
Első könyv: Személyekről; ezek polgári jog szerint kétfélék: a) Önállók és b) Nemönállók. I. Szakasz. Önálló személyekről; ezek polgári jog szerint 3 félék: a) Főpapok. b) Országnagyok. c) Közhonpolgárok
VOLT JOBBÁGYOK JÓTÉKONYSÁGAI. 83 irat pedig a felek példányain kivül még két példányban készíttetett, egyik a megyének, másik a helytartó tanácsnak, azért hogy ha a megváltás koronái, vagy alapítványi javakban történt, a váltsági összegről intézkedés tétessék, átadatván (1840: 7, 9. §.) 3) A volt íöldesur által, következő jótékonyságok adattak: a) Be 11e 1 ki állomány: azaz lakhely; egész lakhely vagy telek tett egy holdat 1100, 1200 négyszög öllel véve (azaz egy olyan területű földet, melynek hossza 100 öl, és széle 11, vagy 12 öl, minthogy a mértan szabályai szerint a hosszúság szorozva a szélességgel, teszi az egész területet, igy a jelen esetben 100 öl mint hosszúság szorozva 12-vel mint szélességgel, az eredmény 1,200 öl, azaz egy oly területű föld, mely egy holdat képez, leend) különben a telkek félre és negyedrészre osztathattak, de kisebb részre nem, (Horvát-, Tótországban 1600 öl egy telek.) Temes, Torontál, Krassó, továbbá Pozsega, Verőcze, Szerém megyékben az eddigi, egy holdnál nagyobb belső telkek a gazdaság könynyebb kezelése, t. i. marhatenyésztés végett meghagyattak. Volt zsellér-telek, oly lakhelyet képezett, mely kültelki állománynyal ellátva nem volt, különben 150 négyszög öl területnél kisebb nem lehetett. (1836: 5. 8. §.) b) Kültelki állomány; azaz szántóföld, rét, legelő, még pedig egész telek utáni szántóföld 16—40 holdig, kaszálló 6—22 holdig, legelő 4—22 holdig adathatott; többnyire 18,20 első osztályú, és 30, 32 hold másodosztályú szántóföld, és 6— 12 hold kaszálló szokott adatni, azon különbséggel, hogy Temes, Torontál és Krassó megyékben szántóföld és kaszálló 1600, Pozsega megyében pedig szinte mindkettő 1296 négyszög öllel vétetik (1836: 5, 1. §. 6, 2. §. 1840: 7, 2. §.) c) Irtványok, azaz oly földek, mik a levágott erdő fatörzsökéitől, vagy más cserjéktől kitisztitatnak avagy kiirtatnak; a régieket mig a volt földesúr, ki nem váltá, birták, ha pedig a földesúr ellenmondása ellenére tétettek, azokat ingyen, másokat becsű ár letétel mellett viszszaválthatta úrbéri úton, azaz nem önténynyel, hanem az ügy úrbéri szék vizsgálata alá terjesztetvén. 1836 után a volt jobbágyoknak a földesúr megegyezése nélkül irtani nem volt szabad, különben az irt* ványt a volt földesúr az irtástól számitva 3 év alatt ingyen elvehette, 3 éven túl az irtvány ez esetben is becsű árletétele mellett vétethetvén el. (1836: 6. 1. §.) Itt nem lesz fölösleg párhuzamot vonni, a volt jobbágyi és zálogosi irtványok visszaváltása között; jelesül a volt jobbágyi irtványok 6*
