Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

— p>?) — seket; de ezen záradékot is magában foglalja: ;,a r. katli. vallás jogsérelme nélkül, s épségben maradván a földesúri jogok, valamint a Horvátországra nézve alkotott 1741 : 46-ik törvényczikk." Egyébiránt záradék nélkül kiterjeszti a szabad vallásgyakorlatot a szabad városokra is. A második azt mondván, hogy az evangélikusok ne kényszeríttessenek a r. katholikusok szertartásaiban résztvenni, a katonákra nézve azt mondja, hogy azok ,,a katonai fegyelemtől fognak függeni." Azt kivánja továbbá, hogy az evangélikusok a közéletben (quoad Forum externum), megtartsák a r. katholikusok ünnepeit, s r. kath. jobbágyaikat és cselédeiket sem az ünnepek sem a bőj t megszegésére ne kecsegtessék. — Ezen javaslat tehát e részben a Sauer-féle és a r. katholikusok második javaslatánál is szigoruabb valamivel. A harmadik pontban, hol az evangélikusok azou szabadságáról van szó ? hogy az eddigi fiókhelyeken is állithassanak templomot stb., ehhez azt teszi : „mennyiben ez az adózó nép kimeritése nélkül történhetik ; s mivel a szegény nép fentartása a közgondosság főfeladata, az imaházak építésének stb. szüksége felett, az illető megyének tett bejelentés után, vegyes küldöttség fog vizsgálatot tartani, a honnan következett engedelem folytán, a földesúr csak belső telket, — hol az még rendelkezés alatt van, — tartozik adni". — Ezen pont tehát kevésbbé őszinte mind a Sdlier-féle, mind a r. katholikusok második javaslatánál. A negyedik az evangélikusok által a r. katholikus lelkészeknek fizetni szokott pap- és ágybér eltörléséről szól. Az ötödik pontban, hol az evangélikus lelkészek azon jogairól van szó, hogy kivégeztetendő hitsorsosaikhoz járulhatnak, ehhez azt teszi, hogy „egyházi szónoklatokat tartamok azonban mind az úton mind a kivégzés helyén tilos. A (r.) kath. lelkészek pedig az ilyenekhez járulni, s őket teljes szelídséggel oktatni, mindig teljes szabadsággal fognak birni." — Ezen pont ismét sokkal szigoruabb mind a Sauer-féle, mind a r. katholikusok második javaslatánál. A hatodik arról szól, hogy az evangélikusok egyedül saját felsőségeiktől függjenek egyházi ügyeikben. A hetedik azt mondja, hogy az evangélikusok csak különös királyi szabadalom mellett állithassanak uj felsőbb iskolákat. Tan-, symbolikus és hittani könyveikre nézve nem kivánja a censurát mellőztetni. — Ezen pont hasonlóan szigoruabb a felsőbb iskolákra nézve mind a Sauer-féle. mind a 2-ik r. kath. javaslatnál. A könyvek nyoma5