Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

— 64 XXXIII. Július 2§-kán az országos vegyes bizottmány ülésében a hitlevél második föltételének szerkezete volt tárgyalás alatt a vallás ügyéről. A római katholikusok azon okból, mivel ezen záradék: ,,a római katholika vallás jogsérelme nélkül", a bécsi békekötésben áll, a jelen hitlevélbe is beakarták azt iktatni. Az evangélikusok azonban ebbe nem akartak egyezni. Hosszas vita után végre azt nyilatkoztatták ki az evangéliluisok, hogy előbb azt akarják látni, mikép kivánják a r. katholikusok a vallásügyi k. c. törvényben azon jogsérelmeket meghatározni, melyek ellenében védeni akarják a római kath. vallást, hogy igy aztán megítélhessék, beleegyezhetnek-e ama záradék beiktatásába. Ezen fentartás mellett tehát, mellőztetett az ezen záradék feletti további vita, a k e. vallásügyi törvény-javaslat tárgyalásáig. Ellenzették továbbá a papság tagjai ezen kifejezést: „bevett vallás" (receptac Religionis), s ezen szót kivánták melléknév gyanánt használtatni : „m egengedett" (admissae). De a római katholikusok többsége által az határoztatott, hogy maradjon a „bevett" szó. Azután az evangélikusok „jogai" (jura) ellen volt a papságnak kifogása, azt mondván, hogy az evangélikusok ezen kifejezés nyomán teljes vallás-egyenlőséget fognak magoknak követelni a római katholika vallással, s ők azt meg nem engedhetik. A többség azonban a törvények értelmében vett „jogai" szó mellett maradt. XXXIV. Július 31-kén az országos vegyes bizottmány ülésébe n a József császár alatt eltörlött szerzetesek visszaállítása feletti vitában az evangélikusok semmi részt sem vettek. A résztvevők többsége a visszaállítás mellett nyilatkozott. XXXV. Augusztus 5-én a dunáninneni és tuli egyesült kerületek ülésében tárgyalás alá került a bizottmányuk által készített vallásügyi törvény-javaslat. Lássuk először is ezen javaslatot. Az első pont említi a beczikkelyezett bécsi és linczi békeköté-