Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Harmadik rész

- 223 törvény rendes utján azon országok kebelében is visszakövetelni, s ha valamely birtokot nyernek azokban, ő felsége fentartja magának az ő kárpótlásukról gondoskodni, továbbá alsó Sclavóniában azon néhány részint ágostai, részint helvécziai hitvallást követő község továbbá is necsak semmikép ne bántassék, hanem a szabad vallásgyakorlatban, azon módon, melylyel jelenleg élnek, ezentúl is meg hagyassék; végre kereskedés és gyárak végett szabadságukban maradjon mind a két hitvallású evangélikusoknak bérleti jogon lakást tartani ott, következőleg minden nemesi vagy polgári vagyon tulajdonossága nélkül." — Ezen pont igy önállólag egyik törvényjavaslatban sem volt meg, de mikép a törvény bevezetésénél megjegyeztük, az evangélikusok első javaslatán kivül mindenikben volt olyas záradék, mely „egyedül" Magyarországról szólott. — A nov. 7-ki első válasz annyiban különbözik a törvénytől, hogy az ebben „n é h á n y"nak nevezett alsó sclavoniai evangélikus község, az első kir. válaszban határozottan hétnek volt mondva. — Közjogi szempontból ez a kérdés a legutóbbi ideig mindig igen ingerült vita tárgya volt. E sorok írójától minden olyas gondolat távol van, mintha amaz ingerültséget fel akarná eleveniteni, s azt hiszi, hogy egy vagy más szempontból minden esetre gyakorlati jelentőség nélküli már, és pedig nem csak most hanem a jövőre is ezen kérdés fejtegetése ; de tárgyunk fonalán tartozunk bele bocsátkozni. A bécsi békekötés folyama alatt maga a Bocskai- részről előterjesztett első javaslat csak Magyarországról szól és nem a kapcsolt részekről is; ebből azonban semmi sem következik erőltetett következtetés nélkül, mert ha Magyarország és a kapcsolt részek közös törvényhozása csak Magyarországot emlit, rövidség végett teszi azt, s világos kivételök nélkül a kapcsolt részeknek, mindig ezekre is kiterjed a törvények hatálya. Valamivel határozottabb már a törvénykönyvünkbe iktatott jun. 23-ki válasz 1-ső czikkének záradéka, de ez ellen is áll azon kifogás, hogy nem a kapcsolt részek kivétele volt az alatt értve, és hogy e czélra világos megemlitése volt volna szükséges a kapcsolt részek kivételének. Hogy pedig valósággal csak rövidség végett emiitett a Bocskairészről tett első felterjesztés első pontja „Magyarországot," kétségte-