Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Harmadik rész

kedve, ha nem tette is valóban teljesen vissza az evangélikusokat ama békekötések állapotára, oly megnyugtató menhelyet nyújtott azoknak, melynél jobbal és biztosabbal, ama békekötések közvetlen legközelebbi időszakán kivül, sem a II-ik József császár türelmi parancsának érvénye idejében, s annál kevésbbé az előtt, soha sem birtak. 5) Hogy ez nemcsak „magyar" törvény, hanema bizalmi birósággal megtisztelt fejedelemnek, az osztrákház fejének, kétszeri kiadással is még inkábbmegerősített ünnepélyeschartája, annak evangélikus alattvalói számára önkényt kinyilatkoztatott szentadománya, smint evangélikus alattvalói és némileg a magyarországi evangyéliomi vallás fejének1) is, egyrészről a r. katholikusok és az evangélikusok, más részről pedig maga és az evangélikusok között szerzett örök érvényű sérthetlen egyezménye. 6) Hogy csupán a békekötések kifej tője levén, intézkedései az evangélikusokra nézve szigoruabbakká nem, hanem egyedül kedvezőbbekké tétethetnek. S általában a magyarországi evangélikusok közjogának alapelve pedig szintoly világos a minő egyszerű. Az 179°/1 -ki 26-ik törvény bevezetése ünnepélyesen azt nyilvánítván: hogy az evangélikusok örökre helyreállitott szabad vallásgyakorlatának alapjául és talpkövéül a bécsi és linczi békekötések vétetnek, és megujittatnak, ezen nyilatkozattal a magyarországi evangélikusok közjogának alapjául és talpkövéül kétségbevonhatlanul a nevezett békekötések (s minthogy a linczi békekötés a bécsire lőn épitve, főleg ezen utóbbi) vannak bevallva; és mind a törvény bevezetésének szavait, mind a fölebb közlötteket tekintve, világosan is csak az a nevezett 1791-ki 26-ik törvény következő pontjai alkotásának oka, hogy mivel, a tapasztalás tanúsába szerint, a bécsi és linczi békekötések általános rendelkezései az életben nem voltak mindig eléggé sikeresek az evangéliku') Rex Hungáriáé, lege ita constituente, summus est Ecclesiae Ev. Inspector,jus autem sumrai Episcopatus (az egyházat igazgatni) penes neminem alium est, nec stantibus Cliristi institutis, penes alium esse potest, quam penes ipsamEcclesiam, ut eam §-o praecedente defhiivimus. — Klein Sámuel : Tentamen Juris Ecclesiastici Evangelicorum in Hungária. Lipsiae, MDCCCXL. — Az 54. lapon. 11