Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

— 137 Zichy Károly gróf országbíró előadta , hogy miután köz tudomás szerint ezen ügy a rendek egyhangú megegyezésével azon kéréssel terjesztetett a király elé, hogy azt végképen méltóztassék ő felsége elhatározni, s a király a rendek kivánságát a küldött törvényczikk-szerkezettel teljesitette, az országos vegyes bizottmány ennek tárgyalásába nem is bocsátkozott, s ezen ügy végeldöntését az országgyűlésre hagyta. Szónok szerint jelenleg nincs más hátra, mint a fejedelem által leküldött szerkezetet, a mit van, a jelen országgyűlés törvényei közé iktatni. Szirmay Antal Zemplén megye követe, megyéje felolvasott utasítása szerint, mind az ország rendéi között való egyesülés megerősítésére , mind pedig az országgyűlés végzéseinek fentartására annyival szükségesebbnek ítélte, hogy a vallás ügyében kiadott czikkely változás nélkül törvénybe iktattassék, mivel többszöri kísérlet után is a rendek az ez ügyben fenforgott kérdéseket egy értelemmel el nem intézhették, s azért terjesztették azokat a királynak mint legfőbb bizalmi bírónak bölcs és végitélete alá ; a fejedelmet illető tisztelet, s a királyi tekintély csorbitása nélkül tehát abban semmi változást sem lehet tenni, s a rendek saját korábbi végzéséhez képest is törvénybe kell azt iktatni. Borookdy József Somogy megye követe, hosszas beszédet olvasott fel arról, hogy a kir. válaszból számos sérelem következik a r. kath. vallásra, hogy az evangélikusoknak az által adott szabadságok a r. kath. vallás hitágazatival semmiképen meg nem egyeztethetők, s a bécsi és linczi békekötéseken is túl mennek azok; a r. kath. vallás jogsérelmének eltávoztatása sincs abban kimondva, mit a bécsi békekötés nyíltan fentartott; sőt eme második kir. válasz ezen szavakkal: „uti et privilegiis" (a törvény 1-ső pontjának elején), melyek még az első válaszban nem voltak, szabadalmait is eltörli a r. kath. vallásnak. Következőleg szónok a leküldött szerkezetnek beczikkelyezésében meg nem egyezhet. — Ezen beszéd külön kinyomatott, s e sorok Írásánál előttünk fekszik , de nem elég súlyos az, hogy bővebb kivonatot adjunk abból. Minden legkisebb emelkedettség nélkül teljes iszonyt tüntet az fel a vallás-szabadság iránt. Alapelve, hogy hazánk „Máriaapostoli ország," s itt a r. kath. vallásnak uralkodónak kell lenni. Trencsén megye követe (a naplók nem nevezik, melyik ?) azt adta elő, hogy megyéje utasítása azt kivánja, hogy a vallás ügye a bécsi és linczi békekötések s az ezek után következett törvények alapján intéztessék el Mennyiben tehát a kir. válasz ezekkel megegyez, annak törvénybe iktatását nem akadályozhatja; mennyiben azonban