Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

— 105 rő1, a vallás dolgában kiadott királyi resolutió ellen, ő felségének instántia beadatott, legnagyobb része azon kivül a katholikusoknak magokat abban kinyilatkoztatták, hogy az említett resolutiónak , ugy a mint fekszik, inarticulátiójában meg nem egyezhetnek: Az evangélikusok pedig tett jelentések szerint, melynek benyújtását magoknak fen tartották, és némely római katholikusok a királyi resolutióhoz szorosan ragaszkodtak , és annak törvénybe való iktatását sürgették, következendőképen az egyesüléshez most is reménység nem lehet: Arra való nézve az egész dolognak mivolta a végre ő felsége eleibe terjesztetik , hogy ezen viszálkodásokat végsőképen kegyelmesen meghatározni méltóztasson; hogy aképen még ezen diaeta alatt a vallásnak dolga törvénybe iktattathasson." Ezen ülésen nagy mértékben meglátszik azon hamis helyzet következménye, hogy az 179°/,-ki országgyűlés, az 1836-kival és a következőkkel ellentétben, de a korábbiakkal következetesen, mindjárt kezdetben elejtette a vallás ügyében törvényhozási szerepét, és csupán két vallási táborrá lőn. Es ezen téren kétségtelenül törvényesen, sőt az országgyűlés törvényhozási jogainak csonkítása nélkül is, fölterjeszthették ugyan, a linczi béke 4-ik föltételében levő eset hasonlatossága nyomán , a vallás ügyét a király érvényes bizalmi birósági elhatározása alá; hanem már maga ezen kivételes, és szabályos alkotmányos életbe nem való fölterjesztési mód is világos bizonyság, minő hamis helyzetben volt ez ügyben az 179°/A-ki országgyűlés. Egyébiránt tiszteljük a gondviselést! Hogy az 179"/!-ki 26-ik törvényczikk alkotásában ily kitünőleg nagy része volt a fejedelem nek, az uralkodó ház fejének : azt vonta maga után, hogy ha egykor, a körülmények változtával sz ország törvénykönyvében levő többi czikk tekintélye megfogyatkozik is: ennek, mely nemcsak „magyar" törvény, hanem a bizalmi bíróságra kért uralkodó ház fejének, és pedig mint alább látni fogjuk, kétszeri kiadással is még inkább megerősített ünnepélyes chartája, mind a két hitvallású evangélikus alattvalói számára önkényt kinyilatkoztatott szent adománya, s mint némileg a magyarországi evangyéliomi vallás fejének is, egy részről a r. katholikusok és az evangélikusok, más részről pedig maga és az evangélikusok között kötött örök érvényű sérthetlen egyezménye, soha sem csonkulhat meg érvénye. Ezen törvénynek épen ezen rendkívüli, nem-szabályos alkotmányos életi alkotásánál fogva még sokkal inkább nagy lett ereje; annyival inkább biztosítja ez a magyarországi evangélikusokat!