Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Előszó

- 98 — névsora közölve, hibákat feszegetvén az evangélikus részről készitett névsorban. De hogy ez nem a legpontosabb szorgalommal készitett munka, tanúsítja, hogy az aláirók között Végh Péter tárnokot és Splényi JÓZSef bárót nem említi. Van továbbá ezen névsorban azon okoskodás is, melynélfogva az alánemirók közöl ki kell számitani Almássy Ignácz Heves, és Melczer László Tolna J) megyék követeit, kik követi utasításuk miatt nem irták alá a feliratot. Ezen névsor teljes érvényű kifogásai közé számithatni : 1) Hogy Berzeviczy András Szepes megye követe azon időben Pozsonban jelen nem levén, tiltakozott az ellen, hogy evangélikus részről az alánemirók névsorába tétetett; szintúgy Pálffy Leopold, Pálffy Rudolf, Pongrácz Károly grófok, és Pongrácz János, Pongrácz József $ Pongrácz Thadé bárók; 2) Hogy tizenegy országgyűlési tag, ezek között egy megyei követ: Benyovszky György (Pozsony) s egy főrendi tag: Batthyányi Fülöp gróf, azt adta elő, hogy az összejövetelről semmit sem tudtak; 3) Hogy Öt oly személy van az alánemirók közé sorozva, kik részint magok az aláirók között vannak említve, részint mint távollevő főrendüeknek képviselőik vannak az aláirók között; 4) Hogy az alánemirók között emiitettekbői kettő róm. katb. lelkész, 5) Egy meghalt, 6) Három pedig evangélikus Összesen legfölebb levonandó a 291 számból 29. Ezen névsor továbbá még 25 horvátországi tag iránt tesz kifogást. De a kérdés nem az, ki minő véleménynyel volt a r. kath. urak közöl a vallásügyének rendezése iránt', hanem hogy kik azok, kik midőn az ügy második szakába lépett, a későbbi ellenmondás alapjául tekinthető felirathoz járultak, avagy legalább akartak járulni? LXV. December 2-án országos vegyes ülés volt. Zichy FerenCZ gróf főpohárnok az ország sérelmeit és kivánatait rendező országos vegyes bizottmány részéről jelentette, hogy az ezen bizottmány által készitett felirat a kir. előterjesztményeket pontonkint fölvette, s azok iránt közelités eszközlésére szolgáló módokat ajánl fölterjesztésül ; a vallás ügyéről szóló utolsó pont tárgyalásába azonban nem bocsátkozott, mivel ebben csak azon kívánsága van a fejedelemnek, hogy ) így a röpiv, a naplók Borsod megye követének mondják Melczer Lászlót.