Irínyi József: Az 1790/1-ki 26-ik vallásügyi törvény keletkezésének történelme (1857)

Első rész

- 3 — Május 13-án 1525-ben a Rákoson összegyűlt nemesség megölési fenyegetés közt kívánta a királytól, hogy az udvaránál és a királyné mellett levő németeket, kikkel ők, mint lutheránusokkal, tehát az isten és apostoli szék elleni pártütőkkel, érintkezésbe jőni nem akarnak, kergesse el. S ennek folytán hozatott a már említett 1525-ki törvény. Ugyanezen évben azonban, a rákosi országgyűlés után, a híres hatvani gyűlés jött össze (melynek végzéseit az 1526-ki rákosi országgyűlés megsemmisítette), s itt ismét megerősítette a Szapolyay-Verboczy párt az 1525-ki Rákoson hozott törvényt, mely a lutheránusok megégetését rendelte; de világos jeléül, hogy erészben csak az udvari párt megtörése, legalább a külföldi tanácsosok eltávolítása volt a főtekintet, miután a hatvani gyűlésen a király, Báthory nádor s több más főhivatalnok letételében, s Verbőczy nádorrá választásában megegyezett, nyiltan és magától kijelentette a Szapolyay-Verbőczy párt, hogy a külföldiek eltávolítását nem kivánja továbbá nagyon sürgetni. S midőn az 1526-ki rákosi gyűlésen, hol a Verbőczy nádorsága megszüntetett, ámbár időközben a királyné , közhit szerint, már maga is hajlandóvá lőn téve az uj tanhoz ehhez szító környezete által, a minthogy udvari papja Henkel János nyiltan is védelmezte Luthert, s Brandenburgi György Őrgróf, a király korábbi gondnoka, Kázmér és Albert (porosz fejedelem) testvéreivel együtt nyilvánosan is a reformátióra tért át, s magyarországi birtokán Békés-Gyulán a reformátiót hathatósan előmozdította : a lutheránusok ellen hozott 1523-ki és 1525-ki törvények nem újíttattak meg. Az olygarchia ellenségei átlátták, hogy miután ez, mely a nagyobb baj volt, ujabban megszilárdult, hasztalan a külföldiek, a kisebb baj ellen küzdeniök. A hazafiak mindenben kénytelenek voltak a hazát sorsára hagyni. És igy a roppant csapás előestéjén álló haza legalább oly elemnek meggyökerezésére engedett alkalmat, mely későbben a legkitűnőbb érdemeket volt szerzendő a nemzetiség mezején. S a máglya, mely a sötét üldözés által oly hirtelenséggel meggyújtatott, szintoly gyorsan el is oltatott. Ezután hoszu időszak alatt semmi törvény sem hozatott a gyakori országgyűlések alatt, mely az evangyéliomi vallást illette volna; s eközben a reformátió, értve a Luther tanait, a legnagyobb haladással elterjedt az országban. Úgyhogy nem ugyan „törvény által," hanem „tettleg" a legvilágosabban „bevette" az uj vallást Magyarország. A legelső törvény e téren a mohácsi vész után az 1548-ki 11-ik 1*