Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Tizenegyedik könyv: Aradon

Második fejezet. A pacifieatio. 583 kűltek kiadását. Erzé ő, hogy e politikája által nemcsak ro- i849. okt. konszenveket szerezhet a maga kormányának Európában; hanem egyszersmind a elbizakodott, a maga fölényét minden alkalommal éreztetni kivánó orosz befolyását is csökkentheti. Annál kevesbbé volt tehát hajlandó figyelembe venni az orosz és osztrák kormányok követeléseit, minthogy e politikájában lord Canning angol és Aupick tábornok franczia követ által is támogattaték. A porta tehát mind a sz.-pétervári s bécsi udvaroknál lévő követei által kijelenteté, mind Titoff orosz és Stürmer osztrák követeknek kijelenté, hogy miután az idézett szerződések a portának a kiadáson kivül azon máslatot is teljes szabadságában hagyják, hogy a menekülteket birodalmából kiutasítsa, vagy a birodalom belső részeibe szállíttassa: a szultán ezen utóbbi máslatokhoz ragaszkodik, s az illető kormányok kivánata szerint vagy kiutasítani, Yagy belebbezni fogja a menekülteket. A porta meggondolván, — írá egyebek közt Ali basa külügyminiszter, a londoni török követhez, Mehmed basához, — „hogy a menekültek életöket a szultán védelme alá helyezték, a büntetés neme fölött pedig, mely őket kiadatásuk esetében várná, kételkedni nem lehet: a szultán kegyes szive, egyátaljában nem egyezhet meg abban, hogy őket oly könnyen s vonakodás nélkül adja ki. Kiadatásuk e fölött a szultán kormányának becsületével s emberiségével sem volna megegyeztethető." De sem az illető kormányok sem követeik, Titoff és Stürmer, nem elégedtek meg a porta nyilatkozatával s szeptember 14-kén Ali basához írt jegyzetükben kijelenték, hogy utasításaik határozottak s alkudozásnak e tárgyban nincsen helye. Ha a porta két nap alatt kivánt választ nem ad: diplomatiai összeköttetéseiket azonnal megszakasztják. A békére nézve ily fenyegető színt nyervén az ügy, a díván, mielőtt az orosz és osztrák hatalmak hajjagjával daczolni merne, minden esetre biztosíttatni kívánta magát az angol és