Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

308 Kilenczedik könyv. A harcz július közepéig. 1849. Jui. hogy mihelyt ezeket maga Erdélyből kiveri, azonnal egy ki­rándulást teend Oláhországba. De gondolkodott ennél haté­konyabb eszközökről is. A basához már a Bánságból is írt vala levelet, s mivel arra még nem vett választ, úgy hivé, hogy őt az oroszok vesztegették meg. Sürgetve szólítá fel tehát újabban is Kossuthot, küldene a töröknek mennél elébb valamely jelentékenyebb ajándokot. Kossuthnak egyébiránt, kitől némi hadaknak Jellasics ellen a Tiszához küldése iránt e napokban újabb sürgetéseket vőn,határozottan kijelentette, hogy az lehetetlen, magának sem lévén annyi ereje, mennyire a muszkák ellen szüksége volna. A bátor, sőt vakmerő hadvezér azonban még koránt sem veszté el reményét a gyözedelemre, ha idején gyűjthet annyi erőt, hogy akár Grrotenhjelmet, akár Lüderst külön megverhesse. Hosszú, sükeretlen várakozása után a segélyre, meggyőződött, hogy itt, Besztercze táján, nagyobb erő ösz­pontositása már nem fog sikerülni: elhatározta tehát magát, hogy ezt a székely földön, vagy általában a déli részeken ki­sértse meg. E végett jul. 10-kén három ezernyi dandárt Besz­tercze mellett hagyván, a többivel maga a székely földre in­dult. De még Sófalváig sem haladt, midőn hirét veszi, hogy a muszkák Besztercze ellen mindenfelől mozgásban vannak; onnan tehát visszaindult. Az elmúlt napokban Bem tétetett ugyan némi csatáro­zásokat, de a muszkák, megelégedvén azzal, hogy minden támadást visszavertek, részökről nem léptek ki a várakozó állásból. Jul. 9-kén azonban Grotenhjelm rendeletet vőn Paskevicstől, hogy miután a fő hadsereg Miskolczról előre nyomúl, ő is komolyan fogjon a támadáshoz. A muszka tá­bornok ennél fogva 10-kén egész hadával felkerekedett Bor­góról, s míg egy dandárt a dézsi út elfoglalására oldalt kül­dött ki, maga a Beszterczénél lévő magyar hadat támadta meg. Ez, mint tudjuk, most csak 3000-re olvadván, gyöngébb volt, mintsem hogy sokáig ellentállni birt volna az oroszok­nak. Némi ágyúzás után tehát hátrálni kezdett. Bem még elég

Next

/
Thumbnails
Contents