Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

ötödik fejezet. Az erdélyi események jnlins közepéig. 309 korán visszajött ugyan, hogy a csatát helyreállítsa; de a gyó'- i8<9- Jni. zedelmet ő sem birta kiragadni az ellenség kezéből és Szeredfalvára vonult vissza. Itt aztán mintegy 3000 embert hagyván Damaszkin alatt, a többivel maga M.-Vásárhelyre indult. Damaszkin a megfogyott haddal természetesen még kevesbbé állhatott ellen az oroszoknak, s 16-kán nagy erővel támadtatván meg, Szász-Régenbe vonult dandárával. Ut közben találkozók Inczédyvel, ki, Bemtől küldve, 2000 embert hozott segedelmére. De ez már mit sem fordíthatott az ügyek állásán, s Inczédy Damaszkinnal együtt SzászRégenbe húzódott. Grotenhjelm is 17-kén meg visszavonta seregót Beszterczéhez, mert a délszakon betört muszka hadak még mind nem haladtak annyira elő, hogy ő is tanácsosnak látta volna a tartományba belebb nyomulni. — Ideje azonban, hogy róla mi is Brassó tájára fordítsuk elbeszélésünket. Lüders tábornok 28 ezernyi seregével márjun. 18-kán ^t05roésze°k öszppntosítva állott Oláhország határai közelében a sinai ko- Brassónál, lostornál, szemközt a tömösi szorossal, míg Engelhardt tábornok Rukar mellett egy kisebb osztálylyal a törcsvári szoros ellenében foglalt állást. A tömösi szoros háromszoros sánczolat által volt megerősítve; az első közvetlen a határszélen, az út legmagosabb pontján; a másik a veszteglő ház sFelső-Tömös helység mellett; a harmadik Alsó-Tömösnél, hol az út meredek sziklafalak közt legkeskenyebbre szorul. A mintegy négy ezernyi hadnak, mely Kiss Sándor ezredes alatt a két szorosban őrködék, nagyobb fele a tömösiben létezett. Dyk tábornok, Lüders előhadának vezére, 8 zászlóaljjal, 16 századdal s 16 ágyúval, 19-kén reggel 7 óra tájban támadta meg az első, gyönge sánczokat, melyekben s melyek környékén az erdőben Szabó Nándor vezénylete alatt 1500 székely volt elhelyezve. A harcz egy ideig ágyú- s kézi fegyver-tűzzel folyt; a védelem azonban, mint a veszteség csekélysége tanúsítja, sem hosszú sem erélyes nem volt: az őrség egy pár