Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból
304 Kilenczedik könyv. A harcz július közepéig. 1849. Jnn. Kolozsvárra ment, hol a nőktől díszkarddal tiszteltetett meg; s Nagy-Váradra utazott, hol 19-kén Kossuthtal kellett találkoznia. Ezen értekezletek egyik tárgyát, miként már fentebb is érintettük, ama viszályok és súrlódások kiegyenlítése képezte, melyekbe Bem egy részről bánsági hadjárata alatt Vécsey tábornokkal, más részről, a Bánságban s Erdélyben kibocsátott s a politikai igazgatásba vágó önkényes rendeletei miatt, a kormánynyal bonyolódott. Fontosabb volt ennél a másik tárgy, mely, a mennyire tudjuk, a körül forgott, hogy ha a Feldunánál, hol Görgey épen e napokban kezdte meg támadó munkálatait, fegyvereinknek a szerencse nem kedvezne, — mit a már megtörtént szerencsétlen zsigárdi csata után minden esetre számításba kell vala venni, a Tiszánál kelleneseregeinket öszpontosítani; hol aztán azoknak fővezérletét Bem venné át. Ez annál sürgetőbbnek tűnt fel Kossuth előtt, mivel Jellasics már egészen a Ferencz-csatornáig nyomult fel. De Bemnek semmi kedve sem volt akár a már ismert erdélyi harcztérről távoznia, hol babérait nyerte, s kénye kedve szerint intézkedheték; akár más hadvezérekkel együtt működnie s olyféle viszályoknak menni elébe, mint a milyenekbe Dembinski bonyolódott volt a tavaszon. Ezen értekezletek folytában érkezett a hír Nagyváradra, hogy az oroszok Beszterczénél és Brassónál betörtek. Bem tehát azonnal visszaindult Erdélybe; de midőn június 24-kén Dézsre ért, már Dobay is ott volt a Besztercze vidékéről elűzött sereggel. Az oroszok Grotenhjelm már 19-kén megközelítette az erdélyi hatábetörése Beszterczé- rokat. Vezetőül Springinsfeld osztrák dandára ment előre s vele Pawloff tábornok négy orosz zászlóaljjal, másfél század lovassággal és 8 ágyúval. A határokra érvén, az osztrákok helyben maradtak, ott várva Grottenhjelm zömét; Pawloff pedig a maga dandárával jobbra az Hova patak völgyébe hatolt s itt két oszlopra szakadva, a nagyobbal Radna felé a Szamos völgyébe kanyarodott, míg a kisebb Nagy-Ilova felé nyomult előre. Emitt, az Hova völgyében Sándor őrnagy