Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Negyedik fejezet. Bács-bánRági eseme'nyek július közepéig. 285 ratik Újvidéken. Ó tehát mihelyt megkűszált seregét némileg i8«i ' n rendbe szedte, más nap hajnalban mindjárt útra kelt Petrovácz felé. Szerencséjére, a bán most is szokott lassúságával intézte mozdulatait s az napon, 8-kán, csak Járekig és Temerinig haladt seregével; 9-kén pedig, midőn Perczel már a Ferencz-csatorna éjszaki partján helyezte el hadait, a bán, mielőtt utána eredne, az űjvidéki sánczokat megvenni s a Péterváradra vezető hidat elrontani s ez által a várat minden közlekedéstől elzárni szándékozott. A péterváradi őrsereg, mely öt zászlóaljból, néhány lovas századból, a tüzérekkel s a mérnöki karral együtt mintegy 8000 főből állott, Perczel balszerencséje s elvonulása után Újvidékről, bizonyosnak tarthatá a megtámadtatást. Kiss Pál várparancsnok tehát, a mennyire a vár biztossága a Duna jobb partján lévő zárlatseregtől engedé, az Újvidéket körülfogó erőditéseket is megrakta hadakkal. Ezen erődítések nagy terjedelme, s az őrzésökre fordítható hadak csekély száma azonban lehetetlenné tette az erélyes védelmet. Miért is, midőn a bán hadai jun. 11-ke éjjelén, a Kiszács és Piros helységek felé néző erődöket nagy csendben, minden lövés nélkül megmászták s megvették, az őrség a többi erődökből is a hídfő erődébe vonult vissza, száznyolczvanat kivéve, kik fogságba estek. De a hídfőből oly kemény tüzelést folytattak az előrenyomuló császáriakra, hogy azok a házak mögött kényteleníttettek menedéket keresni, s egyátaljában nem közeledhetének a hídfőhöz. Jellasics ezen egész munkálattal csak azt czélozván, hogy a városból a várba vezető hidat elrontsa, s az őrséget ekként minden közlekedéstől s élelemszerzéstől elvágván, idő folytával a vár feladására kényszerítse, látván hogy igen nagy áldozat nélkül nem képes megvenni a hídfőt: ágyútűzzel kisérté meg a híd elrontását. De evvel sem boldogult. A tűz, mely a hídfő környékén néhány házban kigyuladt, egy erős déli szél által szítogatva mind tovább harapódzék a városban, s abból nemcsak a támadókat, hanem a polgárokat is kiszorította. A rácz lakosság a táborba, a magyar és német a