Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

262 Kilenczedik könyv. A harcz július közepéig. 1849. Jui. dés, — teve hozzá, ravasz számitással a tisztikar becsületérzetének felébresztésére, — mely fölött a haditanácsnak végeznie kell, nem az tehát: egyesűljünk-e vagy ne? — hanem az: hogy a kivánt egyesülés szökés által történjék-e vagy harcz által? A kormány rendeletének elég fog tétetni, ha a levonulás Paks felé történik. így az öszpontosítás gyorsabban is végrehajtható. De, természetesen, — monda végre metsző gúnynyal, mely nem tévesztheté hatását, — könnyebb és biztosabb a hátulsó ajtón kibújni és szökni, mint vitézül harczolni; melyik mód szerez azonban a világ eló'tt elismerést és becsületes sükert, ám arra feleljen mindenki önmagának. Ezen manceuver által Görgey a jelenvoltakat legérzékenyebb oldaluknál, katonai becsületöknél érintvén, őket a maga véleményére fordította .... A makacsság, melylyel ó' egy vakmerő kalandos tervnek egy alapos hadi munkálat felett elsőséget vívott ki, világosan kimutatá szándékát, miszerint magát minden áron elkülönözni akarta a többi haderőtől s a kormány befolyásától." Nem szükség mondani, hogy a Paksnál való átkelést s az egyesülést ő, miként maga is nyíltan megvallja, csak fogásul mondá, hogy a sereg levezetésére hajló többséget véleménye elfogadására reábirja. A hadi tanács tehát az osztrákok megtámadását s az áttörés megkisértését ellenvetés nélkül elhatározta; de azon feltételt adván hozzá, hogy süker esetében a kormány rendelete szerint a sereg levezettessék s a többi haderővel egyesíttessék. A tiszti kar Mi alatt Görgey, a kormány által elfogadott terv szeszeiieme. rmf. teendő hadi mozdulatok kijátszása végett, a tiszti kaikebelében ekként fondorkodék, a sereg szelleme mindinkább megromlott. A korteskedés annyira elterjedt a tisztek között, hogy a kiknek egyedül az volt volna gondjuk, valamint az volt feladatuk: miként verjék meg az ellenséget, miként szabadítsák meg a hazát, mind ezzel már nem gondolva, politikai vitatkozások és viszályokba merültek el. Görgey czélját, miszerint ez a maga sorsát a nemzetétől elszakasztani töreke-