Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Harmadik fejezet. A Győr és Komárom körüli harczok. 261 bácsbánsági három hadtestből mind több szaporodást nyerhet. iu9. Jni. Miután Grabbe orosz tábornok a bányavárosokban, Sacken tábornok még a galicziai határszéleken létezik, a Paskevics alatt álló orosz főhad csak egyenlő, vagy kevéssel több erőt vethetne azon vonalon öszpontosítandó seregünk elébe. Az oroszoknak pedig ez első harcza leend Magyarországon, s katonáik ezen felül jobbára fiatalok, a hadviselésben járatlanok : az előny tehát a mi részünkön álland. Az oroszok megverése egy elhatározó ütközetben nem csak a nemzet és sereg erkölcsi erejét emelendi; hanem Európa közvéleményében is oly fordulatot eszközlend, miszerint várni lehet, hogy a nyűgöt, kivált Anglia, hallhatóbban emelendi fel szavát az interventió ellen. Ha az a szándék, hogy a háború hosszúra nyújtassák, úgy az osztrákokkal el is lehet kerülni az összeütközést, s a sereget a Tisza vidékére vonni vissza, honnan ha Bemnek némi segedelem küldetnék: úgy ő nem csak Erdélyt megtisztíthatná az ellenségtől, s jövendő munkálataink alapjává tehetné; hanem a Kazinczy ezredesnek Szatmárban álló tartalék hadtestével egyesülve, az orosz sereg balszárnya ellen is munkálhatna. A többi haderő ez alatt lassan a Maros felé vonulhat, s öszpontosított állásban Aradvárra támaszkodva, nyugottan elvárhatja a pillanatot, midőn egész erővel megtámadhatja az osztrák-orosz hadakat, melyek valószinűleg különválva terjedelmes vonalban nyomulandnak előre. „Miután Nagy-Sándor is ezen véleményben volt — folytatja Klapka — a többi jelenlevők pedig határozatlanul hallgattak, Görgey, szándékait, reménye ellenére veszélyeztetve látván, még egyszer szót emelt s kijelenté, hogy tán roszul fejezte ki magát s félreértetik, miután ő a többi seregtől s a kormánytól elszakadni nem akar. Neki az áttöréssel csak az a szándéka, hogy az osztrák sereget megverje. Miként látja, a többség véleménye oda megy ki, hogy a feldunai sereg a déli sereggel s egyéb haderőkkel egyesüljön: az ellen neki sem volna ellenvetése; ő csak azt kívánja, hogy az egyesülés győzelem után történjék, mire az ellenség alkalmat ad. A kér-