Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)
Hetedik könyv: Az orosz interventio
12 Hetedik könyv. Az orosz interventio. 1849. Aprii. ságokat egyiket a másik után ellenségesen felkelni, s végre az osztrák hadakat is betörni tapasztalta; miképen csak légbecsesb ősi jogainak, alkotmányának, nemzeti önálló kormányának tagadása, kigúnyolása, az ellenök szőtt fondorlatok nem kevésbé mint a nyilt fegyveres megtámadás által fokonként ébresztett elkeseredés, mondhatni, kétségbeesés vitte arra, hogy nyilt háborúba engedje magát ragadtatni fejedelmi házával; miképen még akkor is, midőn Windischgrátz a császári hadakkal bevonult, a legmérsékeltebb férfiakból ment béke-küldöttség az országgyűléstől a császári tábornagy elébe, bár akkor végre volt is már hajtva az önkényesen intézett trónváltozás által az újabb, legéletbevágóbb sérelem a nemzet jogain; és csak miután ezen küldöttségnek is az mondatott: „lázadókkal — mert már igy nevezték a legszentebb jogairól gyáván lemondani nem akaró nemzetet — lázadókkal nem alkudozom; feltétlen hódolatot kívánok!" — csak miután látta, hogy az önvédelem kétségbeesett megkísértése után sem veszthet többet, mint tőle előleg követelnek, lépett fel elhatározottan a harczmezőn. És tény, hogy miután a nemzet békekisérleteivel mindannyiszor elutasíttatott, az udvar részéről soha sem tétetett egy őszinte lépés is a kiegyezkedésre; mert, mit annak lehetne mondani, mindig csak ezen értelemmel birt: mondj le jogaidról föltétel nélkül, különben erőhatalommal fosztalak meg. Már, ha most az udvar, látván, hogy a nemzet több erőt fejt ki jogainak védelmében, mint a háborúra készületlentől, bellázadásokkal elfoglalttól egyelőre várta; látván, hogy a szándékosan felidézett háború kétséges kimenetelű, — végre elhatározza magát, hogy a békére őszintén kezet nyújtson: ki és mi alapon képes állítani, hogy a nemzet, bár néhány győzedelmet vívott is már ki, elég könnyelmű s elbizakodott lesz vala, ellökni magától a kibékülésre nyújtott kezet? Volt, kétség kívül, egy párt a nemzetben, mely a multak által elkeserítve, a nyert győzedelmek által elragadtatva, azt kiáltozta: győzedelmeink közepette gyávaság a békéről szó-