Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Második fejezet. Az orosz hadak betörése Magyarországba. 207 ményvárakat egyszerre lerontotta; az orosz seregek hatalmát 1849. Jnu. kétszeresen ijesztő színben tűntette fel a valahára tisztábban látni kezdő szemek előtt. E veszélyt a kormány a június 27-kén kibocsátott szózatában adá a nemzet tudtára, figyelmeztetvén ezt, hogy az ügyek oly fordulatot vettek, melynek következtében a hazát rendes eszközökkel megmenteni már lehetetlen. Kijelenti azonban, hogy a veszély csak akkor válnék halálossá, ha a nemzet magát gyáván elhagyná; mert a ki magán nem segít, azt az isten sem segíti. Ha ellenben a nép hazájának, családjának, szabadságának bátor, elhatározott védelmére felkél: elég erős arra, hogy boszúló karjai alatt elhulljanak ellenségei. Tudtára adta tehát, hogy az oroszok Galicziából a felső megyékbe, Bukovinából és Oláhországból Erdélybe nagy erővel betörtek; hogy az erdélyi oláhok, újra felizgatva, ismét fegyvert fogtak; hogy az ausztriai császár, minden erejét összeszedve, a Feldunánál ismét előrenyomul. És miután egyszersmind azt is kijelentette, hogy a nemzet Európa egyéb népeitől semmi segélyt nem várhatván, egyedül csak a maga erejére kénytelen támaszkodni: a népet újonnan sürgetve szólitá fel hogy, ha szabadságát, függetlenségét elveszteni nem akarja, itt az idő, midőn tömegesen kell fölkelnie a hazába tört ellenségek visszaverésére. E végre kihirdette a felkelés szabályait, melyeknek megtartását különösen a felvidéki megyék lakosainak kötötte szívére. A közoktatási miniszter pedig a lelkészekhez s néptanítókhoz külön bocsátott egy felszólítást, buzdítván őket, hogy híveik élére állván, legyenek a hazának Capistrán Jánosai s elszántan vezessék a népet az élethalál harczra. E felkelésnek, hogy eredménye legyen, első s lényeges feltétele volt volna, hogy az egyetemesen, mindenütt egyszerre történjék; itt százezernyi tömegek állják útját az ellenségnek, amott több egyes helységek lakosai nyomják el a kisebb csapatokban szétoszlott ellenséget, foglalják le és semmisítsék meg élelmi szállitmányait. Meg kell azonban vallani, hogy ez