Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

Második fejezet. Az orosz hadak betörése Magyarországba. 199 lotta meg Debreczent, s már negyed napon 900-ra ment ott a 1849. JUD. holtak száma. Wysocki Miskolczon rendeletet vőn Kossuthtól, hogy A magyar hadak visszaazon tájon, valamely jó helyzetben, mindenkép ügyekezzék vonulása, magát tartani; kevés napok alatt segedelmet fog neki küldeni vagy a Komáromból levonuló főseregünkből, melynek Pestbuda felé való hátrálását az ószpontosítás végett ekkoron minden áron sürgette ; vagy a Czegléd táján képezett újoncz hadakból. De mivel az oroszok Kassáról szinte Miskolcz felé nyomultak, Wysocki lehetetlennek látván az ellentállást, 27-kén Harsányra, 28-kán Mezőkövesdre, onnan pedig a következő napokban Kápolnán keresztül Hatvanba hátrált, hova július 2-kán érkezett meg. Es bizonyára, ha Eperjes vagy Kassa táján képtelennek érzé magát megállani az annyiszorta nagyobb erő előtt, holott akkor még jobbról Kazinczyt, balról a Felsővág és Garan táján mozgó Beniczkyt is magához vonhatá s erejét 17—18 ezerre emelheté: most, midőn e mellék osztályoktól már egészen elvágatott, sőt a felvidéken szedett újonczok saját hadából is mindinkább szökdösének, úgyhogy ez, mely Eperjes táján még tizedfél ezret tőn, Miskolczon már nyolczadfél ezerre apadt, csak gondolnia is lehetetlen volt az ellenállásra. O e helyett, válaszul Kossuth levelére, különféle terveket külde hozzá, arról szólókat, hogy mit lehetne az orosz ellen kezdeni. E tervek egyike az volt, hogy torlaszoltatná el Pestet a mennyire csak lehet, gyűjtené oda mind azokat, kik csak fegyvert foghatnak, s egy dühös torlaszharczban verné meg az oroszt, vagy temetné magát Pest romjai alá. Úgy látszik, érzé maga Wysocki is, hogy e tervet csak a kétségbeesés egy órája sugallhatá n,eki; s azért más terveket is terjesztett neki elő. Ha, úgymond, a kormányzó képes volna egy nagy tömegű felkelt népet, melynek legalább százezer emberből kellene állni, a Zagyva táján egyesíteni, s egy hadtesttel, melyet Komáromból lehetne megindítani, az oro-