Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Kilenczedik könyv: A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig Komáromból

200 Kilencíedik könyv. A harcz július közepéig. 1849. Jun. szokat oldalban támadtatná meg, míg ő, a maga némileg szinte szaporítandó hadával s a felkelt néppel homlokban intézné a támadást: a süker nem lenne épen lehetetlen. Egy harmadik terve szerint, az ő hadát is Vetter altábornagy seregével kellene egyesíteni, mely aztán a Bácskába tört Jellasicsot megvervén s a Dunán áttizvén, Oláhországba, Moldvába törne be s onnan az orosz háta mögött készítene felkelést, vagy nyugtalanítaná s kényszerítené a határok felé visszatérni az orosz hadsereget. Egy negyedik tervében végre azt javallá, hogy rendeltetnék az ő hada is Komáromba, hogy a körül a magyar hadsereg túlnyomó erővel támadhassa meg az osztrákokat; ha ezek megveretnek, seregünk törjön be Ausztriába, keltse fel Bécset, Prágát, szólítsa fegyverre a nem rég megigázott Németországot; e közben pedig Bem, seregével Erdélyt odahagyva, törjön be Lengyelországba, mely kétségkívül kész lesz azonnal felkelni az oroszok ellen. „Látni való, — mondja ezekre a jeles hadi iró, Rüstow, — hogy Wysocki végső javaslataiban nem rosz gondolatok rejlenek. Ezek alapeszméje ugyanis nem más, mint egyesítése az összes hadi erőnek, hogy az valamely irányban, s mindegy akár melyben, rettegést vigyen magával s az akkor még ingadozó fejedelmi székek alól a talajt valamely ponton kirántsa. De nem tekintve, hogy mind ez most már későn volt, hiány zék az alapfeltétel is, a magyar kormány sükeres hatalma, melynél fogva általában valamely ponton túlnyomó erőt gyűjthetett volna össze az ellenség ellenében. „Es azon régi közmondás, hogy a tudósok az erdőt a sok fától többnyire nem látják, itt is eszünkbe jut. Kérdeznünk kell itt ugyanis, vájjon Wysocki a maga feladatának, megoldására valóban nem tehetett semmi mást, mint folyton hátrálni? Es itt a felelet épen nem oly igenlő, mint talán látszhatik. vArra, hogy valamely harcztéren kisértse meg az ellenállást, Wysocki serege kétségkívül nagyon gyönge volt. De hogy az oroszokat aggodalomba s pedig nagy aggodalomba