Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 3. kötet (1871)

Hetedik könyv: Az orosz interventio

ELSŐ FEJEZET. Az orosz interventio indokai. Mihelyt Európában ama győz ed elmek híre elterjedt, me- 1849. Apni. lyek által vitéz seregeink az osztrák császári hadakat az or- , , szág határaira visszaűzték: a hírlapok Ausztriában sa kül- orosziuter0 1 ventiorúl. földön egyaránt azonnal emlegetni kezdik vala, hogy a megvert császári hadaknak talán rövid időn muszka seregek jőnek segedelmökre, elfojtani, megigázní a magyar forradalmat. E hírek azonban sokáig kétesek, egymással ellenkezők valának. Több ízben történt, hogy a hírlapok, még olyanok is, melyek fontosabb tudósításaikat felsőbb sugallatokból szokták meríteni, mint elhamarkodott, hibás állítást, kósza hírekből eredt tévedést, vonták vissza, mit elébb bizonyosnak, elvégzett dolognak hirdettek. Máskor ismét azt kürtölgeték, hogy Erdélybe ugyan újra bemegy, sőt már be is ment egy, a kiűzöttnél erősebb orosz sereg; de Magyarországba nem jőnének oroszok; mert gróf Stadion elnökminiszter, sőt maga az ifjú császár is határozottan ellenzi s minden lehető módon kikerülni óhajtja, egykori szövetségesének, de jól megfontolva, természetes ellenségének fegyveres beavatkozását. Egy bécsi lap elbeszélése szerint, az orosz követ, gróf Medem, Bécsben, april elején, egy társaságban akként nyilatkozott volna, hogy egyetlen orosz katona sincs többé az osztrák császár tartományaiban. Ez teljesen meg is egyezett a valósággal; mert az oroszok