Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Első fejezet. A közhangulat. Békekisérlet. Uadi készületek. 49 ezredet ajánlkozott felállítani. A kormány, a nemzeti hálá- i848, Okt. nak némi jeléül, e lovasságot a gróf nevére keresztelte, ezredesévé pedig őt magát nevezte ki. A nemes gróf, betegeskedése daczára, hazafiúi lelkesedéssel fogadta e kineveztetést s intézte el lovassága kiállítását. E hadszaporitási buzgalom következtében, tényleges hadi eró'nk az év végével ekként állott: A régi magyar sorezredekbó'l a kormány rendelkezésére állott huszonegy zászlóalj, melyekhez járultak még az ügyünkhöz csatlakozott Zanini és Ceccopieri olasz ezredek némely, szinte két zászlóaljra számítható osztályai; összesen mintegy 16,000 ember. Honvédzászlóaljainkból, de részben még hézagosan felszerelve, létezett hatvan, melyek mindenike ezer fó'bó'l állott; tehát összesen 60,000 ember. Ezeket még mintegy két ezerrel szaporítá a Vysoczky és Bulharin által vezérlett lengyel, s a bécsi akadémiai legio és a tiroli vadászcsapat. A háború elején felállított négy önkéntes hadtest a honvédzászlóaljak szaporodtával folyton csökkenó'ben vala; az év végén még mintegy 10—12 ezer ember állott közó'lök fegyverben. Régi huszárezredeink, melyekből, mint fentebb láttuk, jobbára beszökés következtében és hézagosan tiz létezett az országban, újabb nyolcz ezreddel szaporíttattak; mikból azonban az év végével még kevés volt felszerelve. Lovasságunk száma már mégis mintegy tiz ezerre emelkedett. Fiatal tüzérségünk létszáma végre ez idó'ben mintegy öt-hat ezerre ment kétszáz ötven ágyúval. A nemzet régi kivánata volt egy hadi akadémia felállítása, hol fiai katonatisztekké miveltetnének ki. Az eszme, mint tudjuk, még a franczia háborúk korszakában pendíttetett meg; és számos hazafiak tetemes áldozatokkal járultak annak létrehozásához. A béke helyreállta után azonban a bécsi kormány számtalan akadályokat vetett a intézet felállítása elébe, míg végre az 1825-ki és 1830-ki országgyűlések leküzdvén, az épités valahára megkezdetett. Az intézet Horváth M. A függetlenségi harcz tőrt. 11. 4