Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Első fejezet. A közhangulat. Békekisérlet. Hadi készületek. 43 függetlenségi harczunk egyéb téréin, különösen a Bánság- 1848- oktban, Bácskában és Erdélyben, az év végéig. De még ezt is megelőzve, említenünk kell egynémit azokból, mik Kossuthnak a seregből visszatérte után a fővárosban történtek. Windischgrátz késedelmezése a támadó munkálatok megkezdésében, Kossuthot mindinkább azon reményben ringatá, hogy a herczeg egészen a tavaszig szándékozik elhalasztani az ország meghódoltatását. 0 tehát, hogy ezt akkora is meghiúsítsa, Pestre visszatérte után, minden irányban nagy munkásságot fejtett ki. Figyelme, törekvése kiváltképen három főpontra lőn irányozva : az ideiglenes, de a kilátások szerint hosszabb ideig fennállható kormány czélszerűbb szervezésére; a hadviselés minden kellékeinek a lehető legnagyobb mennyiségben s gyors előteremtésére; és a fellázadt népfajok megbékitésére vagy gyors legyőzésére. Ezek mellett némileg még a külhatalmakkal való viszonyokra is kiterjesztette figyelmét. A kormánv, melyet Batthyányi Laios véglemondása Kofs,uth J ' J J J o o szaudekai a óta a honvédelmi bizottmány az alstátustitkárok segédeimé- kormány renvel igazgatott, eddigelé egészen rendezetlen volt. A bizottmány tagjai naponként több óráig összeültek s meghallgatták a státustitkárok előadásait; felolvastatták az érkezett hivatalos iratokat, s a szükséges intézkedések felett azonnal testületileg határoztak;; gyakran egyik s másik tag egymaga is elintézte a teendőket. Az igazgatás gyorsasága ezen modor mellett nem szenvedett ugyan hátramaradást; mert a felmerült ügyekben többnyire mindjárt ugyanazon vagy a következő napon kiadatott az intézkedés : de mivel a határozatok majd az egyik, majd a másik bizottmányi tagtól származtak, annál inkább hiányzott a rend, egység, összevágás az intézkedésekben; hiányzott a belterjesség s a körülmények által szükségelt szervezések s újjáalakítások rendszeressége; és, minthogy a bizottmányi tagok nem egyénileg