Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Hatodik könyv: A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza
504 Hatodik könyv. A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza. 1849.Aprii. nak kísérteiéin is; s maga azon vezér, kit a Drávához küldénk, hogy őrizze a magyar határt, már akkor czimborált az ellenséggel, valamint most nyíltan küzd ellenünk, ha ugyan valahol meg nem lövetett. „Bízott tehát az ausztriai hitszegés abban, hogy a magyar seregek romjai, melyek az országon imitt amott tengődtek volt, az ármádia egységének eszméjét magasabbra becsülendik, mint a hazaszeretetet és nem fognak a sárgafekete zászlók ellen küzdeni, melyek alatt küzdöttek sokáig, — és ha személyes bátorság s vitézség a dicső tettek sorába tartoznak, küzdöttek dicsőségesen; de, fájdalom, küzdöttek gyakran a szabadság ellen! „Azonban e számításban megcsalatkozott az ausztriai ház. A készületlen nép tömegestül állott fel, s 10—12 ezerével fogta el a fegyveres ellenséget; s míg Jellasics csaknem Buda alá vonúlt, már a sukorói partokon annyi ereje volt a ma1 gyárnak, hogy ezen erő által az ellenség megveretve, fegyverszünetet volt kénytelen koldulni, a mit nagylelkűen megadánk neki, s a mit ő hitszegően megtört, s minden fegyverszünetnek azon feltétele ellenére, miszerint mind a két sereg előbbi positiojában szokott maradni, úgynevezett Flankenbewegung-gal kiszökött Bécs felé. Seregeink utána mentek; s bár sebesebben nyomultak volna utána! Ausztriában nem csak le nem fegyvereztetett Jellasics, sőt inkább seregei Bécs szabadságának leigázására felhasználtatván, levetették nyiltan az álarczot, s maga a császári fővezér császári seregekkel jött Magyarországba, azon pártütést nem csak védeni s oltalmazni, melyet maga a császári ház szítogatott, hanem Magyarország leigázását be is végezni. „S megindította seregeit minden szomszéd ausztriai tartományokból, s fellázasztott minden szenvedélyt, vadságot, embertelenséget, mi csak az országban feltalálható vala. S miután annyi erő ellenében, akkor még készületlenek lévén, a fővárost megtartani nem tudtuk, hatalmában elbizakodván végre annyira ment, hogy Magyarország nemzeti lételét eltö-