Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből
370 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreczenből. 1849. Márcz. háromszéki székelyeket is táborába szólította. De erre már nem volt szükség; a feketebalmi csata után mind az osztrák mind az orosz had kitakarodott a városból, s a tömösi szoroson keresztül Oláhországba vonult által. A brassai tanács másnap Weidenbachra hozta a győző elébe a város kulcsait, ki oda még az napon bevonúlt, a háromszéki székelyeknek engedvén át az örömet, hogy az ellenség utócsapatait, a tömösi szoroson keresztül űzzék. A török kormány már ezen események előtt azon határozatot alkotta, hogy ha a hadi események következtében valamelyik harczoló fél seregei oláh földre lépnének, azoknak ott hely engedtessék; úgy mindazáltal, hogy ha e sors a magyarokat éri, lefegyvereztessenek, de ki ne adassanak; az osztrákok pedig barátságos hatalom serege gyanánt fogadtassanak. E határozat következtében az osztrák hadak háboríttatlanul kipihenhették fáradalmaikat Oláhországban. A mint Szeben és Brassó bevétele közhírré lett, a székely föld mindenfelé a szabadulás örömét ünnepelte. Háromszékből, mely a legsanyarúbb időben sem hódolt a császáriaknak, egy bizottmány azon kedvezést kérte ki magának a diadalmas vezértől, látogatná meg szolgálataik jutalmául széköket; miben Bem szívesen megegyezvén, valóságos diadalmenetben vonult be Szepsi-Sz.-Györgyre. A szászoknak az lőn büntetésök, hogy városaikra hadi adót vetett: Szeben 200, Brassó 40 ezer forintot fizetett, sígy aránylag a többiek is. De más részről a közbocsánatot az egész tartományra kiterjesztette; és hadának szigorú fegyelme által a magán-vagyont védelme alá vette. A sarczból begyűlt pénzt jobbára seregei közt osztotta ki, Szeben bevételéért két, a brassai hadjáratért egy hónapi díjat osztatván ki vitézei közt rendes díjok felett. Szeben és Brassó elfoglalása végre a székelyeknek is visszaadta a mult őszön, az agyagfalvi gyűlés idejében oly fényesen nyilatkozott, de később mindenféle ármányok és fon-