Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből
Harmadik fejezet. A bács-bánsági s erdélyi háború. 371 dóriatok által elfojtott bátorságát. Míg Bem Brassón és vidékén 1849. itárcz. mulatott, mintegy 15 ezer székely csatlakozott a táborhoz. Bem a székelyek e lelkesedését eszélyesen használta fel az országnak további védelmére. O a vezérlete alatt tűzhöz szokott zászlóaljakat tizenhárom zászlóalj-keretre osztotta, s e kereteket székely újonczokkal egészítette ki, melyek veterán társaik mellett a hadi mozdulatokat hamar betanulták s pár hét alatt kész sereggé váltanak. Hasonlókép cselekedett a huszár-osztályokkal is, melyek azonban lovak hiánya miatt sokkal lassabban teltek be. Ezen kivül a székely nemzetőrökből 10 tartalék-zászlóaljat alakított, melyek aztán, bár felszerelésökre a lőfegyver hiányzott, jobbára kaszákkal és lándzsákkal fegyverkezve, a tartományba vezető szorosok védelmére rendeltettek. Gábor Áronnak, kit őrnagygyá nevezett, Kézdi-Vásárhelyen létező ágyúöntödéjét tetemesen megnagyobbította; Maros-Vásárhelyen pedig egy nagy lőporgyárat állíttatott. A császáriak kiűzetése után az oláh felkeltek bátorsága is megcsökkent, s nagy részök, fegyverét letéve, szétoszlott; egy más részt, a Hunyad megyebelieket, utóbb ő maga fegyverzetté le; egy rész mindazáltal Janku vezérlete alatt Gyulafehérvár táján, annak őrségével gyakori közlekedésben lévén, makacsul ellenszegült az őket békére és szétoszlásra intő rendeletnek. Gyulafehérvár és Déva császári őrsége sem volt még hajlandó feladni e két várat; miért ezeket Bem, minthogy ostrom-lőszerekben szűkölködött,éhséggel szándékozván feladásra kényszeríteni, egy-egy dandárral ostromzár alá tétette; Janku oláh felkelt népének féken tartására, s halehet, kibékítésére pedig b. Kemény Farkas, b. Eglofstein nemzetőri alezredes és Trángus őrnagy vezérlete alatt, három csapatot az abrudbányai havasokba küldött, melyeknek működését azonban csak alább fogjuk elbeszélni. És most, mielőtt Erdélyt elhagyva, a szorosan vett magyarországi eseményekre térnénk vissza, nem mellőzhetjük, hogy egy európai hírű szakember, Rüstow Ítéletét ne közöljük Bem hadakozásának módjáról, nyert eredményeinek értékéről. 24*
