Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből
350 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreezenből. 1849. Jan. reá, hogy seregei megzavarodtak s Puchner maga seregének egy részével Medgyes, annak más része Kükülló'vár felé futott, egész nap űzetve a mieink által. Az ellenség szétbomlott; Bem az nap estve Balázstelkére ért s nem akarván éjjel menni be Medgyesre, ott megállapodott. Kiikülló'várt Bethlen Gergely ezredes foglalta el egy csapattal. „Az osztrák seregeket — úgymond jelentésében Bem — a merre átnyomúlnak, az oláhok tömegestül követik. A gyilkos, gyújtogató oláhok az osztrák seregek szövetségesei! Nagy-Szeben felé vonulnak. En követem őket, s azt hiszem január 20-kán Szebennek urai leszünk." Más nap korán reggel bevonult az ellenség által elhagyott, szászoktól lakott Medgyesre, hol két ágyút s annyi eleséget talált felhalmozva, hogy, miként jelenté, az elegendő lesz seregét hónapokig eltartani. Medgyesen egyébiránt nem mulatott; de mielőtt távoznék, a város tanácsát maga elébe hivatta s annak kijelentette, hogy bár a nemzeti ügy iránt eddigelé ellenséges indulatot tanúsítottak, az ország kormánya a multakért nekik közbocsánatot ad; de ha ezután csak legkisebb jelét adják is ellenségeskedésöknek, városuk földig le fog romboltatni. Ezután Szilágyi alezredes alatt a városban egy kis őrséget hagyván, Puchner után sietett. „De ő elől szaladt a legerősebb vágtatással— úgymond jelentésében — és seregei a legnagyobb zavarban követték őt egész Szebenig." A vezér futásának szemlélése teljesen demoralizálta a császári sereget. Nem lévén reménysége őt Szebenig utóiérni, miután Czecznek Tordára parancsot küldött, hogy azonnal útnak eredjen, s őt sebes menetekben kövesse Szeben felé, úgy hogy 20-kán okvetetlen Viz-Aknán legyen, más nap maga egyenesen Szebennek vette útját, s azt, mielőtt Czecz megérkezett, 21-kén reggel haladék nélkül megtámadta. Szeben a mult őszszel a császáriak által felszerelési helyül tűzetvén ki, elhanyagolt régi falai, tornyai s egyéb erősítvényei jól kiigazíttattak, külvárosai pedig földsánczokkal vétettek körül s nehéz lövegekkel oly erősen megrakattak, hogy Bem, midőn azt megtámadta, nem annyira gyönge seregében,
