Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Harmadik fejezet. A bács-Mnsági s erdélyi háború. 351 mint az ellenség levertségében helyezte reményét a város be- 1849. Jan. vétele iránt. Azt hitte ő, mihelyt a város előtt seregével megjelen, az minden ellentállás nélkül megadandja magát; minél fogva azt három medgyesi szász polgár által, kik egyszersmind elbeszélnék, mily kíméletesen bánt városukkal, fel is kérette. A városban valóban nagy hajlam is mutatkozott a polgárok közt, kik vagyonukat féltették, a feladásra. A katonaság azonban még egyszer meg akarta szerencséjét kisérteni, s a medgyesi polgárok tagadó válaszszal küldettek vissza. Január 21-ke reggelén sűrű köd borította a várost, mi- A szet>eni i n -r% ' 11 , . , . . , csata januái don Bem seregeit ellene megindította. A császáriak a varos 21-ten. előtt a sánczokban rejlettek. Midőn gróf Mikes Kelemen az előhaddal a külvárostól néhány száz lépésnyire a nagy-csűri úton létező hídhoz érkezett s Bemmel az ágyuk felállításának helye iránt tanakodott, a várból egy lövés tétetik, és a derék Mikes halva rogy a földre. Egy második lövés Bem segédét, Téreyt sújtja halálosan; a harmadik gróf Teleky Sándor lovát öli meg. Bem látván, hogy e hely az ellenség lövéseinek eleve kimért pontja, seregét pár száz lépésnyire visszavonta, s onnan ágyúiból hevesen kezdett tüzeltetni a sánczok közé. Dél tájban, midőn a köd leszállott, megérkezett végre Czecz is, dandárával Viz-Aknáról, hova három napi fáradságos menet után vonult be éji szállásra. Bem erről értesülvén, azonnal rohamot parancsolt a sánczokra. De bár vitézeink nagy kitartást s bátorságot tanusítának, a kétszerte számosabb s e fölött még sánczai által is fedett ellenség sűrű ágyú- és puskatüzét tovább ki nem állhatván, végre hátrálni kezdének. A győzedelem s Erdély sorsa e pillanatoktól függött. A győzedelmet már nem lehetett kicsikarni az ellenségtől; mert seregünk közepe megfutamodván, a szárnyak is kénytelenek lőnek visszavonulni, és, mi szintoly nagy baj volt, a lőszer is elfogyott; Bem tehát csak Erdély sorsát igyekezett még megmenteni az által, hogy a császáriak diadalának eredményeit lehetőleg csökkentse. Seregeit egy század huszáron kivűl, futni hagyván, gyorsan összeszedte még használható lövegeit, s azokat kartácsokká