Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből
282 ötödik kőuyv. Az orbzág védelme Debreczenböl. 1849. semmi alkalmat, melyben gúnyjának mérges fulánkját ellene kibocsáthatá, iránta a bizalmatlanságot, elégületlenséget terjeszthette hadtestében. E szellem aztán a többi hadtestekbe s osztályokba is annál könnyebben s gyorsabban átszivárgott, minthogy azoknak parancsnokai s Görgey közt jobbára baráti viszony létezett, s még a különben mérsékeltebb s a Görgey tisztikarának pártos szellemétől meg nem mételyezett főtisztek közöl is többen fájlalták, s nemzeti büszkeségöket sértőnek tekinték azt, hogy a nemzet szabadságharczában egy idegen kezébe van adva a fővezéri bot. Egyébiránt meg kell vallani, Dembinskiben sem léteztek ama szívet nyerő tulajdonok, melyek honfitársát, Bemet, oly kedveltté tették az erdélyi hadseregben. A terveiből soha senkivel, semmit sem közlő, magába zárkózott, magaviseletében a főtisztek iránt hideg, hevességre hajlandó, s haragja kitöréseiben szinte dühös, kíméletlenül sértő, idegen fővezér nem lehetett képes, a tisztikarban maga iránt bizodalmat, tiszteletet, csatlakozást ébreszteni. — De térjünk vissza hadimunkálatainkra. Dembinski, a tornaijai ágyuharcz után, bizonyosnak tartván, hogy Schlick Rimaszombatból, a legközelebbi úton, Füleken, Pásztón és Hatvanon keresztül Windischgratz hadaival egyesülend, az eger-pesti vonalra fordítá főfigyelmét. E végett, bár Görgeytől azon kérdésére, mik legközelebbi szándékai s melyek hadainak mozdulatai? — azon választ vette, hogy ő Felsőmagyarországot akarja fedni hadaival s mindenekelőtt a Szepességben létező Ramberg hadosztályát (az őt addig üldözött Götz és Jablonovszky dandárait) megtámadni: Dembinski, kinek fővezéri hatósága időközben Görgeyre is kiterjesztetett, azt felelte neki, hogy ideje lévén öszpontosított erővel támadni meg az ellenséget, ő hadtestével Miskolczra vonuljon. A többi hadosztályoknak is oly állomásokat tűzött ki, mikből látszók, hogy az eger-pesti vonalon, minthivé, már egyesűit Windischgratz és Schlick ellen akar működni. Ezen irányból azonban még egyszer kizavarta őt Schlick, ki olyformán, mint nálunk Görgey, egyátalában önkezére sze-