Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből
242 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreczenbó'l. 1849. .Tan. fészkelte be magát, hogy annálfogva, mivel az alkotmány megőrzéseért küzd, fel is van jogosítva, magának politikai szerepet igényelni; sőt a kormány lépteit, intézkedéseit bírálgatni, s a maga engedelmességét attól feltételezni, amint a kormány eljárását helyesnek, vagy helytelennek látja; és mi még ennél is több, fel volna jogosítva igényelni, hogy a legfőbb hatalom a kormány és a sereg közt legyen felosztva, s a kormány az ellenséggel csak úgy kezdhessen alkut, ha abban a sereg is megegyez. Görgey hadteste ezen nyilatkozat óta valóságos középpontjává, tűzhelyévé lett egy alattomos, ellenséges indulatnak, az ország tényleges kormánya ellen. Aki evvel bármi oknál fogva elégületlen volt, Windischgrátz főhadiszállásán sem találhatott volna több rokonszenvet és pártolót, nem érezhette volna magát kényelmesebben, mint Görgey főhadiszállásán. Kossuthban különösen még azért is méltán a legsúlyosabb aggodalmat ébreszthette ezen irat, mivel bár átalában szól a honvédelmi bizottmányról, átalában vádolja s gáncsolja azt : mégis, minthogy a hadügy nem az egész bizottmány, hanem kizárólag általa igazgattaték, egyenesen őt szándékozik sújtani. Ezenkívül, bár világosan nem mondja is ki, eléggé engedi értetni, miképen a hadsereg olyformán vélekedik, mintha ő, Kossuth, eljárásában önzéstől, magánérdekektől vezettetnék, s a törvényes tért a bizottmánynyal együtt elhagyta volna; minélfogva a sereg a honvédelmi bizottmánytól, mely iránt nyíltan ki is jelenté bizalmatlanságát, különválni szándékoznék. És valóban is Görgey e pillanattól fogva egészen megszakasztotta összeköttetését a honvédelmi bizottmánynyal; helyzetéről, működéseiről semmi tudósítást nem tett többé, mint szokott volt eddigelé; a hozzáküldött ügynököket pedig többnyire durván, néha gúnyosan is utasítá el magától. És ha Mészárost netalán tudósította isnéha szükségeiről egy pár sorral, Kossuthtal s a honvédelmi bizottmánynyal olyannyira került minden érintkezést, hogy Kossuth még egy hónap múlva is azt kényteleníttetett válaszolni e munka szerzőjének, midőn