Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

172 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. 1843. Decz. határozatának. Ezen nagy fontosságú indítvány, mely aztán csaknem egyhangúlag elfogadtatott s következő napon mind a két ház nyilt ülésében országgyűlési határozattá tétetett, következő : Kossuth in- „Magyarország s a hozzákapcsolt országok és részek az illetőleg a ausztriai birodalom részei valamint soha nem voltak, úgy tateozataT mos^ sem azok, hanem független önálló országot képeznek, mely saját alkotmánynyal bir s csak a nemzet megegyezésével alkotott saját törvényei szerint kormányoztathatik. „ Ezen függetlenségnek s törvényes önállásnak épségben tartása képzi azon sarkalapot, melyen az ausztriai háznak, a pragmatica sanctioban meghatározott öröködési rend szerint, Magyarországban való uralkodása alapszik. „Az ausztriai császári trónus*) iránt közbejött, merőben családi intézkedések tehát Magyarország s a hozzákapcsolt részek királyi székére ugyan a magyar országgyűlés hozzájárulása s előleges beleegyezése nélkül semmi hatást, semmi befolyást nem gyakorolhatnak. „Nehogy azonban most, midőn Magyarország s a hozzá kapcsolt részek önállása s független alkotmányos létele annyi oldalról, fegyveres erővel, hitszegően megtámadtatik, s a nemzet közállományi s nemzeti lételének megtartása végett *) Ferdinánd manifestumában valóban is csak az osztrák trónról van említés. „Érett megfontolás után tehát — ezek az oklevél szavai — és áthatva a lépés parancsoló szükségétől, elhatároztuk magunkat ezennel az ausztriai császári trónról lemondani." Hogy pedig ebben Magyarország benn sem foglaltatik, meggyőződhetik mindenki, átolvasván azon oklevelet, melyet I. Ferencz 1804-ben kibocsátott, mely által az osztrák császári czímet veszi fel, s a császári birodalomhoz tartozó országokat és tartományokat névszerint egyenként elszámlálja. Magyarországról, mint különálló független országról, egy külön záradék van ezen oklevélben, mely azt, a többiek sorából kivéve, a császárságtól elkülönzi. Ezért volt Ferdinánd is e néven V-dik magyar király, míg mint császár I-sőnek irta magát. Magyarországhoz, a királyi czímben, Csehországot csak azért ragasztá az udvar, hogy Magyarország ön- s különállását gyengítse.